A blockchain technológia integrációja az ingatlanpiacba forradalmasítja a befektetésekhez való hozzáférést a tokenizáció révén, lehetővé téve a részleges tulajdont. Emellett a kriptovalutás tranzakciók gyorsíthatják az ügyletzárásokat azáltal, hogy csökkentik a hagyományos bankrendszerekre való támaszkodást. A tokenizáció során az ingatlantulajdonjogokat digitális tokenekké alakítják át, melyeket egy blockchainen tárolnak, ezáltal egyszerűsítve az eszközátadást. Az Egyesült Államokban például a RealT lehetővé teszi, hogy a befektetők kriptovaluta segítségével bérelhető ingatlanok részvényeit vásárolják meg, míg a szingapúri Propine blockchain-alapú vagyonkezelést nyújt tokenizált értékpapírok számára.

Ezen előnyök ellenére a kriptovaluták volatilitása komoly kihívást jelent. Az olyan ingatlanok értéke, melyek digitális eszközökhöz kapcsolódnak, jelentősen ingadozhat, ami a vevőket és eladókat egyaránt érinti.  Egy ismert példa egy Miami-i penthouse, amelyet több mint 20 millió dollár értékű kriptovalutáért vásároltak meg. Ez a tranzakció jól mutatja a digitális eszközök növekvő szerepét a nagy értékű ingatlanügyletekben, ugyanakkor rávilágít a kockázatokra is. Ha az eladó a kriptovalutát nem váltotta volna át hagyományos pénznemre, jelentős veszteséget szenvedhetett volna az árfolyam-ingadozások miatt. A vevők is árfolyamkockázattal szembesülnek, ami bonyolíthatja a finanszírozást és a megszerzési stratégiát. A nagy értékű ingatlantranzakciókhoz kapcsolódó szabályozási ellenőrzés szintén bizonytalanságot okozhat a befektetők számára.

A közvetlen ingatlanvásárlásokon túl a decentralizált pénzügyi (DeFi) platformok új finanszírozási forrásként jelennek meg, megkerülve a hagyományos bankintézményeket. Az Egyesült Arab Emírségekben például az Aqarchain blockchain-alapú finanszírozási modellt kínál az ingatlanbefektetőknek. Emellett a kriptovalutás fizetést elfogadó kereskedelmi ingatlanprojektek vonzóak lehetnek a nagy vagyonnal rendelkező digitális eszközbefektetők számára is. Korai példa erre a dubaji Aston Plaza & Residences, amely lehetővé tette a Bitcoin-alapú vásárlást.

EURÓPAI HELYZETKÉP  

Európában Svájc és Liechtenstein élen járnak a blockchain-alapú ingatlanbefektetések előmozdításában. A közép- és kelet-európai (CEE) régióban a kriptovaluták ingatlanpiaci alkalmazása még korlátozott, de lassan terjed. Lengyelországban és Észtországban már megjelentek tokenizált ingatlanplatformok, melyek úttörő szerepet játszanak a régióban.

Észtország Európa egyik leginkább blockchain-barát országa, fejlett e-közigazgatási infrastruktúrával és világos szabályozással. Az ország élen jár a digitális eszközök alkalmazásában, számos startup dolgozik az ingatlanok tokenizációján. Ezek a cégek digitális tokenek segítségével teszik lehetővé az ingatlanrészesedések vásárlását. Az ország jól meghatározott jogi kerete és virágzó startup ökoszisztémája ígéretes piacot jelent a blockchain-integrált kereskedelmi ingatlanok számára.

Lengyelország szintén növekvő érdeklődést mutat a tokenizált ingatlanok iránt. Varsó és Krakkó fontos technológiai központokká váltak, és a QDVI-hoz hasonló blockchain-platformok vizsgálják a tokenizált befektetési megoldásokat. Bár a lengyel fintech szektor haladó szemléletű, a szabályozási bizonytalanság még akadályozza az elterjedést.

Magyarországon a kriptoszektor még a fejlődés korai szakaszában jár, de Budapest már fintech és blockchain startup központként kezd működni. A magyar kormány lépéseket tett a kriptovaluták befektetői számára vonzó környezet kialakítása érdekében, például alacsony, 15%-os tőkenyereség-adóval, ami kedvezőbb az EU-s átlagnál. Ennek ellenére a tokenizált ingatlanügyletek még ritkák, a fejlesztők és befektetők többsége még csak ismerkedik a

technológiával. Néhány budapesti fejlesztő már érdeklődik a blockchain alkalmazása iránt, de a széles körű bevezetés még várat magára. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) óvatos álláspontot képvisel, és szabályozási világosságot követel, mielőtt a digitális eszközök szélesebb körben beépülhetnének az ingatlanszektorba.

Szabályozási akadályok és piaci szempontok

A kriptovaluták kereskedelmi ingatlanpiacba való integrációját továbbra is szabályozási és adózási bizonytalanságok nehezítik. Sok kormány még mindig csak kialakítja a digitális eszközökre vonatkozó jogi kereteket, ami elriaszthatja az intézményi befektetőket. Fontos szempont az is, hogy ezek az új technológiák hogyan befolyásolják az ingatlanértékeket – a kripto-barát országokban nőhet a kereslet, míg a szigorúbb szabályozások visszavethetnék az ilyen jellegű kezdeményezéseket.

A blockchain technológia hatékonyságjavulást is eredményezhet okosszerződések révén, amelyek automatizálhatják az ingatlanfolyamatokat, például bérleti szerződéseket, adásvételeket vagy vagyonkezelést. A Propy platform már demonstrálta az okosszerződések előnyeit, amelyek biztonságosabbá és átláthatóbbá teszik az ügyleteket a blockchain hálózatokon.

Összegzés

A blockchain és a kriptovaluta komoly átalakulást hozhat a kereskedelmi ingatlanpiacon a likviditás, hozzáférhetőség és működési hatékonyság növelésével. Ugyanakkor a volatilitás, a szabályozási bizonytalanság és a befogadási nehézségek továbbra is kihívást jelentenek. A közép- és kelet-európai régióban Észtország a szabályozási egyértelműséggel, Lengyelország a dinamikus technológiai ökoszisztémájával emelkedik ki, míg Magyarország is mutatja az érdeklődés jeleit a blockchain-alapú ingatlanmegoldások iránt. Ahogy a jogi keretek tovább fejlődnek, a kriptovaluta és a tokenizáció integrációja az ingatlanpiacba várhatóan bővülni fog, újraformálva a befektetési modelleket a következő években.

| Forrás: Colliers

A WING által fejlesztett és műemléki védettség alatt álló Liget Center Classic új, jelentős bérlővel egészült ki: a Wolf Theiss nemzetközi jogi tanácsadó közel 1300 négyzetméteres exkluzív irodáját alakítja ki itt, amely 85 munkatársuk számára biztosít modern munkakörnyezetet. A tranzakcióval az épület bérbeadottsága elérte a 100%-ot - értesült az OGH hírügynökség.

Az európai vásárlók 58 százaléka továbbra sem számít vásárlóerejének javulására – derül ki a Shopfully nyolc európai országra kiterjedő friss kutatásából. A gazdasági hangulat továbbra is óvatos, a vásárlási döntéseket egyre inkább online információk (82 százalék) és promóciók (90 százalék) befolyásolják. A magyar vásárlók kétharmada vadássza az akciókat – ezzel Európa élmezőnyébe tartozunk árérzékenység tekintetében.

Az elmúlt két évtizedben a magyarországi háztartások felső 10%-a, különösen a legfelső 1% vagyonos réteg, kiemelkedő ütemben növelte vagyonát, miközben a lakosság túlnyomó többsége esetében gyarapodásról nem is beszélhetünk. A Blochamps Capital a 100 leggazdagabb 2025. kiadványhoz kapcsolódó friss elemzése rámutat: ma már a leggazdagabb 100 magyar - a teljes lakosság 0,001 százaléka - vagyonmérete a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyonának több mint 13%-nak felel meg. Ez az arány 2005-ben még csupán 2,5% volt, vagyis a szupergazdag elit vagyoni súlya több mint ötszörösére nőtt húsz év alatt. Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben a háztartások teljes nettó pénzügyi vagyona 2005 és 2025 között 47 ezerről közel 97 ezer milliárd forintra nőtt, azaz nominálisan megduplázódott, a Top 100 leggazdagabb magyar vagyona ez idő alatt csaknem tízszeresére nőtt: 1181 milliárd forintról 11.000 milliárd forintra ugrott.