A márkák és mikrofonok találkozása évek óta az egyik legdinamikusabban fejlődő marketing terület. Iparági becslések szerint csak az Egyesült Államokban 135 millió ember hallgat havonta legalább egy podcastot, de az online műsortípus hazánkban is kétévente duplázza a népszerűségét. Most nagyjából 1,5 millió magyar, azaz a netezők 20 százaléka követ valamilyen podcastot rendszeresen. Közülük egyre többen nézik is azokat! Az AllSet Media január 21-én publikált „Magyarországi social media előrejelzés 2025” jelentésében a saját adataira alapozva úgy becsüli: idén akár 30-40 százalékkal is nőhet a videó alapú céges kommunikáció.

Az év eleje a tervezés, optimalizálás, a bérfejlesztési döntések időszaka a cégek életében. Szakértők szerint sok kis- és közepes vállalkozásnál kihasználatlanul maradnak olyan lehetőségek, amelyek adókedvezményeket jelentenek, miközben a munkavállalói elégedettséget is növelnék. A januártól elérhető lakhatási támogatás előnyeiről még sok a kérdés, de számos egyéb adómentes juttatásból valódi előnyt kovácsolhatnak a vállalkozások, ha a számok mellé HR-tudatosság is párosul.

Az inflációkövető bérfejlesztés mellett olyan adómentes juttatási lehetőségek közül is választhatnak a munkáltatók, mint például a bölcsődei támogatás vagy a kerékpárhasználat. A szakértő szerint a január tökéletes időpont arra, hogy a cégvezetés kikérje a tanácsadók véleményét a béren kívüli juttatási lehetőségekről, de általánosságban elmondható, hogy ennél a folyamatnál a legtöbb esetben egyelőre az adózási szempont az elsődleges, nem pedig a HR.

„Azt látom, hogy sok KKV-nál a HR terület egy teher és sokszor a cég mérete sem indokolja, hogy önálló HR-osztályt működtessenek. Pedig ha a pénzügyi és a humán terület elkezd együtt gondolkodni, akkor teljesen más eredmény születhet meg a folyamat végén, támogatva a cégvezetés valódi célját” – hangsúlyozza az ICT Európa cégcsoport HR-osztályának vezető HR tanácsadója.

A béren kívüli juttatás nem lehet teljesítményalapú

Lovász Tibor példaként említette az egyik népszerű béren kívüli juttatási formát, a BKK-bérletet. „Ha egy vállalat ezt választja a lehetőségek közül, akkor nem mérlegelhet, mert az mindenkinek jár a cafeteriaszabályzatban meghatározott előírások szerint, ráadásul bérként is adózik.”

A szakértő szerint egy ilyen támogatás akár kontraproduktívvá is válhat, hiszen a felülteljesítő munkatársak azt érezhetik, hogy feleslegesen végzik 120 százalékon a munkájukat, a juttatást az is ugyanúgy megkapja, aki kevésbé lelkiismeretes.

Jellemző, hogy a munkáltató ilyenkor tanácstalan, mert szeretné megtartani, lelkesnek látni a munkavállóit, bevezetett egy juttatást, pénzt szánt rá, mégis azt látja, hogy a legjobbak kevésbé motiváltak.”

Ilyen esetben igazán hasznos, ha a HR és a pénzügyi terület együtt gondolkodik, mert Lovász Tibor szerint, ha a költséget másképp osztják el – nem csak az adózási, hanem a humán erőforrás igényeket is figyelembe véve, meghatározva a hosszú távú célokat – valóban motivációként tekinthetnek a munkavállalók a cég által nyújtott juttatásokra.

Csapatépítés, kismama onboarding

Egy jól összeállított, vonzó és ösztönző juttatási csomag növelheti a munkavállalói jólétet, erősítheti a lojalitást, miközben csökkentheti a vállalat bérköltségeit. Lovász Tibor a jó példák között sorolta a bölcsődei támogatásra épített komplex programot, a céges edzőtermek kialakítását, csapatépítő programok szervezését.

„A bölcsődei támogatás és a kerékpárhasználat adómentesen adható, mindkettő akkor lehet igazán hatékony, ha az adóügyekkel és a személyzeti kérdésekkel foglalkozó szakemberek együttműködésével valósul meg a juttatási forma. Ha a HR-es munkatársak folyamatosan tartják a kapcsolatot a kismamákkal, meghívják őket a céges rendezvényekre, a visszatérésükkor képzéseket szerveznek számukra, akkor azt érezhetik, hogy fontosak a cégnek, számítanak rájuk. Ennek a folyamatnak a megkoronázása lehet a bölcsődei ellátás támogatása, de fontos, hogy a munkáltató ne az adóelőny szemszögéből közelítse meg ezt a juttatási formát.”

A kerékpár támogatás is egy olyan béren kívüli juttatási forma, ami adómentességet élvez, egy jó tervvel kiegészítve pedig kellően motiválhatja is a munkavállalókat.  

„Ha a munkáltató szán időt arra, hogy megtervezzen egy ingyenes, színvonalas csapatépítő programot, például a Velencei-tó körbe tekerését, ahol közös élményeket szerezhetnek a kollégák és emellé még akár egy kampányt is társít, mint a „bringázz a munkába”, akkor sokat tesz az alkalmazottai egészségéért, a közösségért, a bicikliket pedig a cafeteriaszabályzatban meghatározottak szerint oszthatja szét, adómentesen” – magyarázta Lovász Tibor.  

Már adható a lakhatási támogatás

A munkáltatók 2025. január 1-től évente 1,8 millió forinttal támogathatják a 35 év alatti dolgozóik lakhatását. Így az alkalmazottak lakásbérleti díjához vagy a lakáscélú hitelének törlesztőrészletéhez járulhatnak hozzá, a SZÉP-kártya adószabályai szerint.

„HR szempontból a legnagyobb kérdés, hogy mi történik, amikor valaki elveszti a jogosultságát, mert például betölti a meghatározott 35. életévét, vagy kifut a lakáshitele, megszűnik az albérlete” - fogalmazott a HR tanácsadó. „Vajon felvállalják-e a munkáltatók, hogy ezt követően bérré alakítják a juttatást, vagy más konstrukcióban, például munkáltatói kölcsönben gondolkodnak? Egyelőre nincs tapasztalat, a januári bérfejlesztéseknél vélhetően kevés cég fogja még alkalmazni, de ezt a juttatási formát is érdemes adóügyekkel és a személyzeti kérdésekkel foglalkozó szakemberek közös döntéseként bevezetni és hosszú távra tervezni” – emelte ki a szakértő.

Egy jól kialakított, adóhatékony juttatási rendszer nemcsak a költségeket csökkenti, hanem hozzájárul a munkavállalói elégedettség növeléséhez is, ami közvetlenül hat a fluktuáció csökkentésére és a kulcsemberek hosszú távú megtartására. A valós igények felmérése után kialakítható az optimális juttatási csomag. Az ICT Európa cégcsoport Synergy HR + TAX, humánerőforrás és adótanácsadói szakterületek szoros együttműködésén alapul szolgáltatása, hatékony megoldást kínál ezekre a kihívásokra.