Nem elég használni az MI-t, ismerni is kell a veszélyeit. Az utóbbi években a mind nagyobb teret nyerő mesterséges intelligencia alapú szolgáltatások egyre inkább megmozgatják a cégek fantáziáját is. Sok vállalkozás bevezette már az MI-t, hogy segítse, gyorsítsa vagy épp hatékonyabbá, költségtakarékosabbá tegye a vállalat működését, a szakember azonban arra figyelmeztet, hogy az ilyen alkalmazások bevezetéséhez előbb a dolgozók tudatosságát kell növelni, és a cégek adatvédelmét és adatbiztonságát kell naprakésszé tenni.

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, a magyarországi ipar és kereskedelem csak Budapestre fókuszál, a sikeres vidéki központokról pedig alig esik szó

Számos digitális gazdaságban tevékenykedő cég üzemeltet ugyanolyan vagy hasonló felépítésű alkalmazásokat az Európai Unióban. Az ilyen platformokon – főleg ha azokat friss piacra lépők üzemeltetik – gyakran merülhetnek fel tájékoztatási hiányosságok, amelyek fogyasztóvédelmi problémákat eredményezhetnek. Ilyen esetekben a vállalkozások és a fogyasztók érdekét is az szolgálja, ha nem minden tagállamban külön-külön indulnak eljárások ezen hiányosságok kivizsgálására. A közelmúltban zárult a közös európai fellépés a népszerű használtruha piactérrel a Vinteddel, valamint az ismert randiapp-al a Tinder-rel szemben. A CERHA HEMPEL szakértője, Priskin Boglárka segítségével áttekintjük, hogy az online piactereket és alkalmazásokat üzemeltető vállalkozásoknak milyen aggályos gyakorlatoktól érdemes tartózkodniuk.

Közismert az az általános fogorvosi ajánlás, amely szerint minden nap legalább kétszer 2 percet kellene a fogmosásra szánni. Szinte egységes az az álláspont, hogy ha betartjuk ezt az aranyszabályt, már tettünk valamit a szájhigiéniánk megőrzése érdekében. Az otthoni szájhigiéniai termékek palettája folyamatosan bővül, ebbe a termékkörbe is berobbant a mesterséges intelligencia.