Sokak előtt nem ismert, hogy egyes bűncselekmények – mint például csalás, vesztegetés vagy pénzmosás – esetén nemcsak az elkövető, hanem a bűncselekmény elkövetésében érintett cég is felelősségre vonható. Jövő évtől alapjaiban megváltozik a cégek felelősségre vonásának szabályrendszere, így többek között lehetővé válik a köznyelvben vádalkuként emlegetett egyezségkötés a cég és az ügyészség között. A várható újításokról dr. Bognár Alexandrával és dr. Suller Noémivel, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda jogászaival beszélgettünk.

Mi indokolja a reformokat?

A szervezeti bűnözés egyre agresszívebb térnyerésével egyre nagyobb igény merül fel arra, hogy a cégek felhasználásával elkövetett bűncselekmények esetén ne csak a magánszemély elkövetőt, hanem a céget is felelősségre vonják. Ezt már a jelenlegi szabályok is lehetővé teszik, azonban a jogalkotó jövő évtől új dimenzióba emelte a jogi személyek, és így a cégek büntetőjogi felelősségének rendszerét annak érdekében, hogy a kiszabott intézkedések egyrészt hatékonyabbá váljanak, másrészt pedig kiszámíthatóbbak, arányosak és szükségesek legyenek. A reform másik fő célja az, hogy ezek a cégek proaktívabban részt vegyenek a büntetőeljárásban biztosítva részükre a védekezés, az együttműködés és az önkéntes jóvátétel lehetőségét.

Vádalku a cégekkel?

Talán az egyik legfontosabb újítás, hogy jövő évtől a büntetőeljárás alá vont cég és az ügyészség egyezséget – a köznyelvben "vádalkut" – köthet, magyarázza dr. Bognár Alexandra.

A "vádalku" vagy egyezségkötés a mostani szabályok szerint jelenleg csak a magánszemély elkövetők részére biztosított, így a cégek inkább passzív védekezésre kényszerülnek a hatóságokkal való együttműködés helyett. Olyannyira így van ez, hogy ráadásul a magánszemély elkövető még közvetett módon sem egyezkedhet a hatóságokkal. Ez azt jelenti, hogy olyat sem lehet csinálni, hogy a magánszemély a cégre is kiterjedően köt vádalkut, azaz például azt ajánlja a hatóságnak, hogy ő feltárja a történetet, a cég pedig visszafizeti az államnak okozott kárt – fejti ki dr. Suller Noémi.

Ez azért is nem szerencsés, mert a céges bűncselekményeknél valójában szinte mindig a cégnél realizálódik valamiféle vagyoni előny: az elcsalt adóból a cég gazdagodik, a lefizetett közbeszerzési eljárásból úgyszintén. Nem logikus tehát az, hogy éppen a céget zárják ki a jogszabályok abból, hogy önkéntes jóvátételt gyakorolhassanak. Emiatt is üdvözlendő az, hogy az új szabályok ezt a jelenlegi faramuci helyzetet megváltoztatják és jövő évtől a cég is köthet egyezséget – mondja dr. Bognár Alexandra.

Mikor köthet majd a cég vádalkut?

Az egyezség megkötésére akkor kerülhet sor, ha a cég a bűncselekmény elkövetésében való érintettségét elismeri, és vállalja, hogy az okozott kárt megtéríti, a káros következményeket helyreállítja vagy a szerzett előnyt a hatóság rendelkezésére bocsátja, illetve, ha biztosítja, hogy ne történjen bűnismétlés. Feltétel továbbá a cég együttműködő magatartása azzal, hogy bűncselekmény felderítéséhez szükséges a szükséges információkat, adatokat, okiratokat és egyéb bizonyítási eszközöket a hatóságnak átadja, illetve megfizeti a kialkudott pénzbírság összegét. Ha a cég törvényes képviselője (azaz például ügyvezetője) terheltként vesz részt a büntetőeljárásban, akkor az egyezségkötés feltétele az is, hogy ő a bűncselekmény elkövetését beismerje. Garanciális szabály, hogy azt a céget nem lehet megszüntetni, amelyik az ügyészséggel egyezséget kötött, a többi intézkedés pedig csak az egyezségben meghatározott mértékben kerülhet kiszabásra – teszi hozzá dr. Suller Noémi.

Az együttműködésre egyébként nemcsak a nyomozás alatt lesz lehetőség, hanem akár később is. Így például, ha a nyomozás már lezárult és büntetőbíróság előtt van az ügy, az előkészítő tárgyaláson is lehetősége nyílik az eljárás alá vont cégnek. Ebben az esetben akár már az előkészítő szakban befejezhető az ügy.

***
A jövő január 1-jén hatályba lépő új szabályokat - meghatározott kivételekkel - a folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell majd. A reformok tehát azokat a cégeket is érinteni fogják, akik ellen már most eljárás van.

| Szerző: dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi, Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda