Mi az elvárás a közösségi média platformokkal szemben?
Mindenekelőtt azt kell megvizsgálnunk, hogy a tárhelyszolgáltatókkal (tipikusan a Facebook-kal) szemben megfogalmazható-e valamilyen társadalmi és/vagy jogi elvárás a jogsértő tartalmak eltávolítására vonatkozóan. E kérdésre alapvetően igenlő választ adhatunk: a közösségi médiaszolgáltatók nemcsak jogosultak megakadályozni jogsértő tartalmak megjelenését, de ez velük szemben elvárás is, mert ez az egyetlen eszköze annak, hogy a jogsérelem elkerülhető legyen. E körben hangsúlyozandó, hogy a jog reakciója általában ex post reakció (egy jogilag tilalmazott magatartás utólagos szankcionálása), ezért fontos, hogy a szolgáltatók szerepet kapjanak a jogvédelmi folyamatban, mert közreműködésük nélkül nem biztosítható hatékony, sok esetben megelőző jogvédelem. Ezt a célt szolgálja a szerzői jogban kialakított notice and takedown rendszer, amely a tárhelyszolgáltatók felelősségére is irányadó. A tárhelyszolgáltatónak tehát kontrollálnia kell a potenciálisan jogsértő magatartásokat, és törekednie kell a jogsértés hatásának csökkentésére.
Van-e fellebbezés a szolgáltató döntése ellen? Egy magyar jogeset a bíróság előtt.
A tárhelyszolgáltatók tartalomellenőrző szerepe kapcsán abban a helyzetben merül fel izgalmas jogi kérdés, amikor a tárhelyszolgáltató általa jogellenesnek vélt tartalmat eltávolít, de ezzel az intézkedéssel a felhasználó nem ért egyet. Kérdés, hogy ilyen esetben a felhasználó vitathatja-e a térhelyszolgáltató döntését, intézkedését, és ha igen, milyen alapon. Az alábbiakban egy, a vázolt jogkérdéssel kapcsolatos közelmúltbéli jogesetet mutatok be röviden.
A magyar bíróságok elé került konkrét ügy lényege az volt, hogy egy internet alapú platformszolgáltatást nyújtó gazdasági társaság – többszöri figyelmeztetés után – véglegesen törölte az egyik magyar felhasználó profilját arra hivatkozással, hogy a felhasználó több közzétett bejegyzése sérti a felhasználási feltételek és a közösségi irányelvek gyűlöletbeszédre vonatkozó előírásait. A felhasználó polgári bírósághoz fordult, keresetével kérve fiókjának visszaállítását. A felhasználó azt állította, hogy a szolgáltató a profil törlésével megsértette személyiségi jogait (elsősorban a véleménynyilvánításhoz, valamint a másokkal való kapcsolattartáshoz való jogot).
A Szegedi Törvényszék mint elsőfokú bíróság 7.P.21.305/2021/19. számú ítéletével a felhasználó keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában rámutatott arra, hogy a szolgáltató által kiépített internet alapú szolgáltatások igénybevételére a felek között magánjogi szerződés jött létre, és a szolgáltató a szerződési szabadság alapján maga jogosult meghatározni, hogy a felhasználó a szolgáltatást milyen keretek között veheti igénybe, továbbá azt is, hogy a szolgáltató a közösségi platformot igénybe vevő más személyek jogainak, érdekeinek védelme érdekében mit nem tart a szerződés részévé vált elvekkel összeegyeztethetőnek. A bíróság azt is rögzítette, hogy a felhasználó a Felhasználási Feltételek elfogadásával tudomásul vette, hogy a használat során tiszteletben kell tartania a szolgáltató által meghatározott magatartásszabályokat, és azt is, hogy a szolgáltató jogosult az alapelveknek való megfelelőséget ellenőrizni és tilalmazott tartalom közzététele esetén a megfelelő szankciókat alkalmazni. A kereset jogalapja ekként kizárólag kontraktuális alapon volt vizsgálható: amennyiben a szolgáltató a felhasználó profilját a szerződéses rendelkezéseknek megfelelően törölte, jogsértést nem követett el.
A felhasználó fellebbezése folytán eljárt Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.147/2022/24. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítélőtábla is megállapította, hogy a felek között szerződéses jogviszony jött létre, amelynek tartalmát a szolgáltató által kidolgozott általános szerződési feltételek határozzák meg, amely általános szerződési feltételek a regisztráció során történő megismerésével és elfogadásával a szerződés részévé váltak. A határozat utal arra is, hogy a szerződési szabadság elvéből következően a szolgáltató maga határozhatta meg, hogy milyen tartalmak közzétételét engedélyezi, a felhasználó pedig ugyancsak szabadon döntött arról, hogy a kidolgozott általános szerződési feltételek alapján a szolgáltatást igénybe kívánja venni, ezzel vállalva véleménynyilvánítási joga korlátozását.
A felperes a jogerős ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Kúria Pfv.IV.20.914/2023/7. számú precedensképes határozatával a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Indokolásában rögzítette, hogy az eljárt bíróságok helytállóan indultak ki abból, hogy a felhasználó által állított jogsértés (profil jogszabálysértő törlése) megítéléséhez nem a véleménynyilvánítás szabadságának vizsgálatához meghatározott értelmezési tartományból kell kiindulni. A felhasználó a szolgáltatási szerződés létrejöttéhez szükséges regisztráció során elfogadta a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges általános szerződési feltételeket, ezért a jogvita elbírálása során ennek tartalmát kellett vizsgálni. Ez azt eredményezte, hogy az állított szerződésszegés megítélésénél nem annak volt jelentősége, hogy a felhasználó mit tekint más személyeket sértő közlésnek, hanem a szolgáltató gyűlöletbeszédre adott fogalommeghatározása alapján kellett vizsgálni és minősíteni a sérelmezett tartalmat.
A szolgáltató azt töröl, amit szeretne – a felhasználói szerződés szerint
Az ügyben eljárt bíróságok tehát a jogszabálysértő tartalom eltávolításával kapcsolatos jogvitát tisztán szerződéses jogvitának tekintették, és a felhasználó fiókjának törléséhez való jogot a feleket megillető szerződéses szabadságból vezették le. A bíróságok aláhúzták, hogy a felhasználási feltételek elfogadásával a felek között szerződés jön létre, és a felhasználó egyfajta önkorlátozást vállal akként, hogy a szolgáltatások igénybevétele során nem tesz közzé olyan bejegyzést, amely sérti a platformszolgáltató által meghatározott magatartási normákat, követelményeket. A Kúria precedensképes határozatán alapuló bírói gyakorlat tehát jelenleg kizárólag a szolgáltató által kialakított szerződéses feltételek alapján ítéli meg azt, hogy mi tekinthető jogszabálysértő és ekként szankcionálandó tartalomnak, e körben alkotmányos (alapjogi) sztenderdek nem vizsgálhatók. Figyelemmel a tárhelyszolgáltatók tartalomkontrolljával kapcsolatban napjainkban tapasztalható aktivitásra és a felhasználói panaszok egyre növekvő számára, a közeljövőben újabb esetek és döntések várhatók, amelyek finomíthatják a jelenlegi gyakorlatot – zárja gondolatait Gass István ügyvéd.
