A GVH sorra bírságolja a véleményvezéreket. A napokban derült ki, hogy az egyik népszerű influencer, Dukai Regina cége milliós bírságot kapott, amiért ő és médiaügynöksége hiányosan teljesítette a közösségi média-megjelenésekkel kapcsolatos, korábban vállalt kötelezettségeit. Nem ez volt az első ilyen eset; szeptemberben a GVH már bírságolt a Rubint Réka cége, az Alakreform Kft. ügyében is.

Varga Noémi, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint, ezzel kezdetét vette egy új korszak a GVH életében: abban az esetben, ha a piaci szereplők figyelmen kívül hagyják a GVH iránymutató döntéseit és tájékoztató háttéranyagát, a Hivatal szigorúbban lép fel velük szemben.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnál milliós bírság

A 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) alapján tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, ha egy véleményvezér közösségi oldalán egy terméket népszerűsít és a posztból nem derül ki egyértelműen, hogy ezért ellenszolgáltatást kapott (például: #reklám, #hirdetés megjelölések használata útján). Ezek elmulasztása esetén szerkesztői tartalomnak álcázott reklám valósul meg, amiért a GVH bírságot szabhat ki. Ennek mértéke súlyos esetben elérheti akár a vállalkozás előző évi nettó árbevételének 10 százalékát. 

A GVH legújabb döntésében kettő - a megfelelés szempontjából - elengedhetetlen tényezőre is rámutatott. Hangsúlyozta, hogy önmagában az, hogy a #reklám kifejezés a hashtagek között első helyen szerepel, még nem elégséges a megfeleléshez. Fontos szempont az is, hogy a megkülönböztetés a fogyasztók számára jól észlelhetően és hangsúlyosan, továbbkattintási lehetőséget megelőzően történjen, és azonosítható legyen a reklámozó vállalkozás. Másfelől rámutatott arra is, hogy szóbeli megállapodások esetén is terheli a vállalkozásokat annak bizonyítása, hogy a GVH iránymutatása szerint jártak-e el. 

Azaz amennyiben a hirdető leszerződik egy véleményvezérrel terméke népszerűsítése céljából, saját védelme érdekében érdemes írásbeli szerződéssel vagy tájékoztatással egyértelműen rögzítenie, hogy milyen reklámozási gyakorlatot vár el a véleményvezértől a vonatkozó jogszabályok és a GVH iránymutatása alapján.

A szerkesztői tartalomnak álcázott reklámért nemcsak az influencer, azaz az oldal "szerkesztője", hanem maga a hirdető (reklámozó) is felelősségre vonható, továbbá mindenki más, aki gazdaságilag érdekelt (motivált) az adott termék vagy szolgáltatás népszerűsítésében. Így nemcsak a véleményvezéreknek, hanem a reklámozóknak is érdekükben áll, hogy ezek a posztok a hazai jogszabályoknak teljes mértékben megfeleljenek, így elkerüljék a GVH bírságot.

Mit tegyen a hirdető?

A reklámozó vállalkozásoknak célszerű - sőt, a felelősség korlátozása érdekében kifejezetten ajánlott - kidolgozni olyan szerződéses keret-, illetőleg monitoring rendszereket, amelyekkel biztosítani tudják, hogy a véleményvezérek megismerjék a közzétételre vonatkozó elvárásokat, és a hirdetők is befolyásolhassák az adott tartalom kialakítását (például: utasítani tudják az influencert a jogszabályoknak nem megfelelő posztok azonnali eltávolítására, továbbá a reklám jelleg fel nem tüntetését súlyos szerződésszegésnek minősítik). 

Hiába szabott ki már kettő alkalommal is bírságot a GVH, a magyar influencerek posztjainak jelentős része továbbra sem felel meg a jogszabályi kívánalmaknak és a GVH tárgyban kiadott útmutatójának. Gyakori hibának számít, hogy a véleményvezérek nem a megfelelő helyen és módon tüntetik fel az ellenszolgáltatás jelleget, továbbá nem tudják, hogy nem csak pénzbeli ellentételezés esetén kell feltüntetni a reklám jellegét, hanem akkor is, ha bármilyen ajándékot, ingyenes juttatást kaptak a népszerűsítésért cserébe, vagy a poszt valamiféle barter ügylet eredménye

- tette hozzá Varga Noémi.

Ritter Eszter, az LKT versenyjogi csoportjának társvezetője fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra, hogy a GVH eddig három influencer magatartását vizsgálta, melyekből kettő nem tartotta be a kötelezettségvállalását. A fentiek alapján, továbbá tekintettel arra, hogy az online térben végzett magatartásokat a GVH számos közelmúltbeli döntése a fókuszába helyezte (lásd a PayPal vagy Google döntéseket) elképzelhető, hogy a kötelezettségvállalásokat a GVH influencer marketinggel kapcsolatos ügyekben már nem tartja célszerű megoldásnak, azaz nő a szigor az online térben tanúsított magatartások esetében.

A hirdetők körében évek óta népszerűek a véleményvezérekkel/ influencerekkel folytatott kereskedelmi gyakorlatok, azaz a reklámozók az ő segítségükkel próbálják termékeiket népszerűsíteni a közösségi médiában. Ilyen esetekben a GVH megvizsgálja, hogy a posztokban a véleményvezérek megfelelő módon feltüntetik-e, hogy ellenszolgáltatásban részesültek azért, hogy termékeket, szolgáltatásokat vagy márkát reklámozzanak, azaz a vizsgált kereskedelmi tevékenység megfelel-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) szabályainak. Vagyis, a fogyasztók észlelik-e, hogy valójában "reklám" vagy "hirdetés" az a tartalom, amit éppen látnak - írja a penzcentrum.hu.

Már szinte közhely, hogy az irodai jóllét a vállalatok versenyképességének záloga, hiszen egy egészséges és hatékony munkatárs aranyat ér a cégeknek. Számos összetevőt említhetünk meg, amely az alkalmazottak kényelmét és komfortérzetét növeli, ezek közül az egyik legfontosabb a levegő. A jó egészségügyi állapot megóvása és az optimális teljesítmény elérése érdekében ugyanis elengedhetetlen a megfelelő szellőztetés biztosítása és a szennyezőanyag források eltávolítása a munkahelyeken. Többek között kimutatták, hogy ha a dolgozók elégedettsége 10%-al javult, az átlagosan 1,5% munkahatékonyság növekedést eredményezett.

A munkaadó szempontjából fontos a gazdaságosságot is figyelembe venni. Kutatások igazolják, hogy a belső terek minőségébe történő befektetések kevesebb mint 2 év alatt megtérülnek, ha figyelembe vesszük, hogy ezáltal a munkavégzés hatékonysága kimutathatóan nő. Az alkalmazottak kevesebb hiányzása, jobb egészségi állapota és megnövekedett koncentrációja egyes cégeknél akár 5%-ot is meghaladó növekedést eredményezhet, amely az ehhez szükséges épületfelújítási vagy üzemeltetési költségekkel összevetve nagyon rövid megtérülési idejű befektetésnek mondható, írja az MN6 Energiaügynökség szakmai tanulmánya.

De mire is kellene odafigyelnünk?

A levegő minőségét befolyásolják az illékony szerves vegyületek (Volatile Organic Compounds  – VOC), amelyek kibocsátásának csökkentése érdekében jelentős előrelépés történt, többek között a LEED és a WELL minősítési rendszerekbe követelményként beépített alacsony VOC tanúsítványoknak köszönhetően. De hogyan is hatnak a VOC-k? Ezek főleg az új termékek esetében szobahőmérsékleten a molekulák lebomlásával vagy a levegő kicserélődésével kipárolognak a különböző anyagokból, és így a légzésen keresztül bejutnak az emberi szervezetbe.

Újabb kihívásként említhetjük meg a félig illékony szerves vegyületeket (Semi-Volatile Organic Compounds  – SVOC) is, amelyek az endokrin szerveket, vagyis az emberi szervezetet károsító anyagok. Ezek ún. fél-illékonysága azt jelenti, hogy adott termékekből – egy igen lassú folyamat során – mikroszkopikus részecskék szabadulnak fel, majd a belső felületekhez, illetve a porszemcsékhez tapadnak hozzá. Az SVOC-k levegő belégzésén felül, ételeken keresztül is bejuthatnak a szervezetbe, illetve a bőrön keresztül is felszívódhatnak. Az épített környezetben még a forrásaik eltávolítása után is hosszú távon képesek fennmaradni, így az emberi kitettség mérése igen nehéz feladat, figyelmeztet az MN6 Energiaügynökség.

Az SVOC-k gyakran megtalálhatók rugalmas vinyl tapétákban és padló burkolatokban, amelyekből felszabadulva hormonális zavarokat, allergiát, és asztmatikus tüneteket okoznak. Továbbá fellelhetők különböző folttaszító anyagokban, mint a teflon vagy a gore-tex. Ezek az anyagok valójában soha nem bomlanak le a környezetben, és rákos megbetegedésekhez is vezethetnek. Hasonlóan SVOC-k találhatóak az égésgátló anyagokban, illetve halogénezett vegyszerekben, amelyeket bútorokban, szőnyegekben, szigetelő anyagokban és egyéb vezetékekben lehet fellelni. Ezek szintén nem bomlanak le, így az emberekben és a környezetben is fellelhetőek.

Ki kell iktatni ezeket!

Mivel ezek az anyagok nehezen mérhetők és kontrollálhatók, ezért a leghatékonyabb mód, ha az épített környezetben történő használatukat megszüntetjük. Szerencsére a LEED és WELL minősítő rendszerek standardjai egyaránt támogatják az ilyen anyagok mellőzését, habár jogilag nem tiltott ezek használata sem, ezért még sok feladat van ez ügyben.

Az irodánk berendezésekor, a felhasználni kívánt burkolatok, bútorok és berendezési tárgyak esetében érdemes ezekre odafigyelni, a termékek tanúsítványait és paramétereit bekérni. A friss levegő megfelelő mennyiségének biztosítása és a szűrőbetétek megfelelő kiválasztása, illetve üzemeltetése pedig a porszennyezettség és a beltéri egyéb ártalmas anyagok jelenlétét csökkenti, hívják fel a figyelmet Pap Tímea és Kovács Emese, az MN6 Energiaügynökség szakértői.

A teljes cikk a www.realista.hu-n olvsható >>