Ez nagyon komoly gyakorlati problémákat vet fel, a tömeges, rutinszerű, adott helyszínen, véges időn belül elvégezhető ellenőrzés egyetlen reális lehetősége pedig lázmérés. A kézi testhőmérséklet mérés nem alkalmas a tömeges igények kiszolgálására, a komolyabb hőkapuk viszont többek közt számlálásra, automatikus riasztásra, sőt a hőkamerák akár opcionálisan arcfelismerésre is képesek, emiatt várhatóan országszerte egyre több intézményben találkozhatunk majd ezekkel a szerkezetekkel.

Dr. Gulyás Kovács Gergely, az iTeam Holding Zrt. igazgatótanácsának elnöke arról beszélt, a valós időben elvégezhető ellenőrzés egyetlen lehetősége a koronavírus esetében a lázmérés. Mint mondta, biztos állíthatjuk, hogy az egyéni, kézi testhőmérséklet mérés nem alkalmas a tömeges igények kiszolgálására, mert humán erősforrás igényes, lassú, kis áteresztőképességű, a kartávolság miatt a személyzetre nézve is egészségügyi kockázattal jár.

„A testhőmérséklet mérés technológiája minden esetben a szükséglethez, kockázatokhoz, valamint az infrastruktúrális és gazdasági lehetőségekhez igazodjon, figyelembe véve a prioritásokat, egyedi igényeket. Az automatizált testhőmérséklet mérő berendezések széles palettája elérhető hazánkban is, az olcsóbb árfekvésűek már önmagukban megtérülnek azáltal, hogy kiváltják, vagy csökkentik az állandó kezelőszemélyzet jelenlétét. A komolyabb rendszerek pl. számlálásra, automatikus riasztásra, valamint arcfelismerésre is képesek, amelyek így egyben biztonságtechnikai megoldást is nyújtanak” – magyarázta.

Hozzátette azt is, hogy a jelenlegi helyzetben egy előzmény nélküli döntést kell hozni, tapasztalati ismeretek nélkül kell választani a rendelkezésre álló technológiák közül. „Ez nagy feladatot és felelősséget ró az intézmények vezetőire, fenntartóira, éppen ezért ingyenes tanácsadással, vagy szakértői elemzéssel segítjük őket a legjobb választás kialakításában. A visszajelzések szerint ez az egyik legnagyobb segítség, amit kaphatnak jelen szituációban” – hangsúlyozta az elnök.

Nem világos, hogy mi a teendő, ha valaki fennakad

Dr. Englert Zoltán, az iTeam Medical orvosszakértői-rendszer specialistája elmondta, a testhőmérséklet mérésre vonatkozó általános szabályozás csak az oktatási intézményeket illetően született, ahol október 1-től kötelezővé tették, hogy a 37,8 Celsius foknál, kétszeri mérés után is magasabb testhőmérsékelt esetén az intézmények kötelesek hazaküldeni a tanulót, vagy személyzetet.

Az országos tiszti főorvos a szervezetek hatáskörébe utalta az ellenőrzés tényét és módját, de magasabb testhőmérséklet esetén a bevett gyakorlat az illető hazaküldése és ilyenkor a háziorvos illetékes a további teendők megítélésében.

„Ez rengeteg gyakorlati kérdést felvet, hiszen számos oka lehet a mérsékeltebb testhőmérséklet-emelkedésnek is, amelyek még csak nem is minden esetben fertőzéshez köthetők. A magasabb testhőmérsékletűnek bizonyult személyekkel kapcsolatos intézkedés mindenképpen szakmai kérdés, semmiképpen sem a mérést végző személyzet hatásköre, ugyanakkor számtalan visszajelzést kaptunk az ellátást végző kollégáktól, hogy ilyen esetekben hatalmas segítség volna, ha a kockázatbecslés rendelkezésre állna, amely egyébként egy későbbi kontaktuskutatásban is fontos szerepet töltene be” – fogalmazott.

Mint mondta, a cégnél éppen ezért valósították meg a fenti folyamatok informatikai támogatását. Ennek révén előzetes elektronikus kockázatbecsléssel segítik egyrészt a testhőmérséklet mérést végző intézmények személyzetet, másrészt az értékelést, ellátást végző orvosok munkáját.

Algoritmus vezet végig a javasolt lépéseken

A szakértők szerint a lázmérést követő teendők egységes szabályozása orvosi szempontból nagyon nehéz kérdés. A populációból nem lehet biztonságosan olyan „homogén betegcsoportokat” képezni, amelyeket hasonló módon, hasonló körülmények között lehet szétválasztani, irányítani kizárólag egy pillanatnyi testhőmérséklet mérés eredménye alapján.

„Praktikus szempontból ugyan minden értintett számára komoly segítség lenne egy úgymond elkülönítő protokoll, amely iránymutatást adna a magasabb testhőmérsékletű személyekkel kapcsolatos teendőkre vonatkozóan, de ez egyelőre nem megoldható. Amire jelen körülmények között szakmailag megalapozva támaszkodhatunk, az a kockázatbecslés, az adott esetre vonatkozó szakmai ismeretek gyors hozzáférésének biztosítása, ennek algoritmizálása” – fogalmazott Dr. Gulyás-Kovács Gergely.

Példaként a következőt hozta fel. Egy illetőnél magasabb testhőmérsékletet mérnek egymás után két alkalommal is, de nem hajlandó hazamenni, ragaszkodik ahhoz, hogy éppen sportolásból érkezett, és amúgy is stresszes volt a napja. Ilyenkor az algoritmus végigvezeti a személyzetet a javasolt lépések listáján, az adott példára vonatkozóan: hozott-e magával előzetes kockázatelemzést és annak mi az eredménye, mennyi ideig kell pihentetni, milyen hőmérsékleten, lehet-e használni pulzusadatokat, javasolhatunk-e neki légzéstechnikát. Természetesen minden esetben ezek után újabb kontrollmérés is szükséges a biztonságos beengedéshez.

(OGH)