A kérdés már nem pusztán elméleti. Az Egyesült Királyságban ugyanis a közelmúltban olyan bírósági ügy zárult le sikeresen, amelyben a jogi előkészítő munkát szinte teljes egészében egy mesterséges intelligenciára épülő rendszer végezte. Az esetet sokan mérföldkőnek tekintik a jogi szolgáltatások digitalizációjában.
Az első győzelem
A brit Garfield AI nevű szolgáltatás egy szabadúszó HR-tanácsadót segített hozzá egy mintegy 7000 fontos követelés érvényesítéséhez. A rendszer elkészítette a szükséges dokumentumokat, a keresetet, a tanúvallomásokat és a peres anyagok jelentős részét. A tárgyalóteremben ugyanakkor még emberi ügyvéd képviselte az ügyfelet. A bíróság végül a felperesnek adott igazat.
Fontos hangsúlyozni, hogy az AI nem állt fel a bíró elé és nem vitatkozott a másik fél ügyvédjével. A technológia a háttérmunkát végezte el, amely egy átlagos ügyben jelentős időt és költséget emészthet fel. A perbeszéd és a bírósági szereplés továbbra is emberi feladat maradt.
Miért lehet ez forradalmi?
A jogi szolgáltatások egyik legnagyobb problémája világszerte a költség. Sok kisvállalkozás vagy magánszemély azért nem indít pert egy néhány ezer eurós vagy fontos követelés miatt, mert az ügyvédi díjak könnyen meghaladhatják a várható nyereséget.
A Garfield AI alapítói szerint éppen ezt a problémát szeretnék megoldani. A rendszer elsősorban kisebb összegű követelések kezelésére készült, és a hagyományos jogi szolgáltatások árának töredékéért kínál segítséget. Egyes ügyekben a költségkülönbség több száz vagy akár több ezer font is lehet.
A technológia támogatói szerint az AI demokratizálhatja az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést. Olyan emberek és vállalkozások számára is elérhetővé válhat a jogi segítség, akik korábban egyszerűen nem tudták volna megfizetni azt.
De mennyire bízhatunk benne?
Itt kezdődik a vita igazán érdekes része. A generatív mesterséges intelligencia egyik legismertebb problémája a hallucináció, vagyis amikor a rendszer valósnak tűnő, de hamis információkat állít elő. Ez egy marketinganyagban kellemetlen, egy bírósági ügyben viszont végzetes lehet.
A brit bíróságok már több alkalommal figyelmeztették a jogászokat az AI felelőtlen használatára, miután olyan beadványok kerültek eléjük, amelyek nem létező bírósági döntésekre hivatkoztak. Egyes esetekben a bírák szankciókat is kilátásba helyeztek azokkal szemben, akik ellenőrzés nélkül használnak mesterséges intelligenciát jogi munkához.
Ezért a legtöbb szakértő nem az ügyvédek eltűnését, hanem egy új együttműködési modellt valószínűsít. Az AI gyorsabban és olcsóbban készítheti elő az ügyeket, miközben a stratégiai döntések, a tárgyalási taktika és a felelősség továbbra is emberi kézben maradnak.
Magyarországon is megjelenhet?
A mesterséges intelligencia használata a magyar ügyvédi irodákban már ma sem ritka. Dokumentumelemzésre, szerződések áttekintésére vagy jogszabálykeresésre egyre több helyen alkalmaznak AI-eszközöket.
Az azonban még távolinak tűnik, hogy egy teljes körű, mesterséges intelligenciára épülő ügyvédi szolgáltatás jelenjen meg a hazai piacon. Ennek egyik oka a szigorú szabályozási környezet, másrészt a felelősségi kérdések tisztázatlansága. Ki viseli a felelősséget egy hibás jogi tanácsért? A szoftver fejlesztője? Az ügyvéd? Vagy maga az ügyfél?
Ezekre a kérdésekre egyelőre nincs mindenki számára elfogadható válasz.
És te rábíznád magad?
Ha egy parkolási bírságról vagy egy ki nem fizetett számláról lenne szó, sokan valószínűleg elfogadnák egy AI segítségét, különösen, ha ezzel jelentős összeget takaríthatnak meg. Egy több százmillió forintos vállalatfelvásárlás, egy válóper vagy egy büntetőügy esetében azonban valószínűleg még sokáig ragaszkodnánk az emberi szakértelemhez.
A Garfield AI sikere ugyanakkor azt mutatja, hogy a kérdés már nem az, megjelenik-e a mesterséges intelligencia a bíróságok világában, hanem az, hogy milyen gyorsan és milyen szerepkörben válik a jogi rendszer mindennapi részévé. Az ügyvédet talán még nem váltja le, de könnyen lehet, hogy hamarosan ő lesz az ügyvédek legfontosabb munkatársa.
Források:
