Az épületek számos közvetlen és közvetett hatással bírnak a környezetünkre. Építésük, bontásuk, valamint üzemeltetésük során energiát, vizet és nyersanyagokat használnak fel, hulladékot termelnek, valamint potenciálisan káros gázokat bocsájtanak a légkörbe. Mindezek ösztönözték a zöldépület szabványok és minősítések létrejöttét, hogy az általuk megfogalmazott legjobb építési és üzemeltetési gyakorlatokon keresztül csökkentsék a környezet terhelését. Különböző minősítési rendszerek jöttek létre a világon, melyek két legismertebb és nemzetközileg elterjedt képviselője az Angliából indult BREEAM, valamint az amerikai gyökerekkel rendelkező LEED.
Magyarországon a BREEAM In-Use a leggyakrabban alkalmazott minősítés köszönhetően annak, hogy az épület függetlenül az üzemeltetéstől és a bérlőktől is minősíthető az ún. „Part 1 - Asset Performance” részben, valamint a minősítés költségvonzata is az alacsonyabbak közé tartozik.
A megújult, immár „Version 6”-nak keresztelt verzióban (korábban a kiadás évét használták a névben) történtek változások a „Part 2 – Management Performance” részben is, de ebben a cikkben csak az Asset Performance részre fókuszálunk.
Budapesti zöld minősített modern irodaállomány megoszlása (m2 - %)
A BREEAM In-Use minősítésben bizonyos követelmények, azaz kreditek teljesítéséért pontokat lehet szerezni, és minél több pontot szerez egy projekt annál magasabb minősítési szintet érhet el. Ezek a kreditek többféle fenntarthatósági kategóriába vannak sorolva (közlekedés, víz, energia stb.), mindegyik kategória más súlyozással szerepel a végső összesítésben, amelyek összesen 100%-ot tesznek ki.
Két új kategória került be, a „Resilience” valamint „Resources”. Valójában ezek nem sok újdonságot hordoznak, főként a korábbi „Materials” és „Waste” kategóriák megszűnéséből, és a korábban azok alá tartozó kreditek átstrukturálásáról van szó.
Ugyanakkor talán szimbolikus jelentése is van a reziliencia – vagyis alkalmazkodó képesség - megjelenésének önálló kategóriaként. Épületek esetében ez azt jelenti, hogy fel vannak készítve a különböző környezeti sokkhatásokra, úgy mint a szárazság, árvíz, tűz, földrengés stb. de ide érthetjük napjaink legfontosabb témáját a járvány és fertőzésveszélyt (bár ez utóbbiról még nincs szó ebben a BREEAM verzióban).
Az új kategóriák megjelenésével együtt a rendszeren belüli súlyozás is megváltozott. Jóval nagyobb súllyal szerepel a két új a korábbi megszűnők helyett (13,5%-ról 26%), és 3 százalékponttal nőtt a „Water” valamint „Health and Wellbeing” súlyozása. Jelentősebb csökkentés pedig a „Transport”, „Land use and Ecology” és „Pollution” kategóriákat érintette.
Az „Energy” kategória súlyozása csak kis mértékben változott, annál inkább a számítási modell, ami a legtöbb pontot adja, valamint több újdonságot is beemeltek.
A korábbinál több bemenő építészeti és gépészeti információt lehet megadni az értékelni kívánt épületről, amiből egy egyszerűsített energiamodell készül. Ez a modell aztán egy, az értékelni kívánt épülettel megegyező méretű és lokációjú, ámde 1980-as évekbeli energetikai jellemzővel rendelkező alapépülettel kerül összehasonlításra. A feltételezett energiamegtakarítás alapján kerül meghatározásra a szerezhető pontszám.
Néhány példa az összehasonlító épület paramétereire: falak U értéke 0.625, üvegezés U értéke: 2.32, hűtőgép hatékonysága (EER): 2.5, világítás T8-as fénycsövekkel stb.
Korábban nem vették figyelembe most viszont értékelésre kerülnek olyan tényezők, mint a frekvenciaváltó a légkezelőn, parkoló és kültéri világítás hatékonysága, energiatakarékos liftek, valamint a napelemek és napkollektorok.
A Health and well-being kategóriában olyan újdonságok jelentek meg, hogy van-e a dolgozóknak megfelelő kilátása a munkaállomástól, a lámpák okozta vibrálás, továbbá vannak-e szénmonoxid és széndioxid érzékelők elhelyezve a megfelelő helyeken.
Capital Square Irodaház – BREEAM In-Use Excellent minősítés
Szintén újdonság, hogy bevezették a minősítési szinttől függő minimum követelményeket, bár ezekből nagyon kevés van. Amit érdemes megemlíteni a már „Good” szinthez kötelező fő vízmérő óra épületfelügyeleti rendszerbe integrálhatósága (tényleges bekötést nem kell megvalósítani) valamint a „Very Good” szinthez szükséges úgynevezett Flood Risk Assessement (árvíz kockázati elemzés). Ez utóbbi valljuk be a hazai irodaházak 95%-ban nem releváns téma, most mégis kötelező lesz elkészíteni. Annyi könnyítés van benne, hogy elég a folyók által okozott potenciális elöntést vizsgálni egyéb tényezőket nem, de mindenképp egy ebben jártas szakember elemzése szükséges.
Bemutatkozik a New Construction minősítésből már ismert „Exemplary” kategória, mellyel a megszerzett pontok felett maximum +10% szerezhető bizonyos meglévő kreditekhez tartozó extra követelmények teljesítésével.
Elsősorban a minősítő szakembereket érinti, hogy sokkal részletesebbek lettek a követelmény leírások, magyarázatok, ugyanakkor sok követelmény a korábbinál jóval részletesebb számitásokat, dokumentációt igényel.
Ez utóbbi akár költség növekedést is okozhat, mert vagy a minősítő szakembernek kell több időt ráfordítania a részletes számítások, rajzok elkészítéséhez, vagy ha más konstrukcióban zajlik a minősítést akkor az adatot szolgáltatónak kell ezeket előállítania.
Fontos változás még, hogy bizonyos krediteket, amelyek nem relevánsak az adott ingatlanra ki lehet szűrni, így sem negatívan sem pozitívan nem befolyásolják a minősítést.
Valamint a minősítést immár nem szükséges évente megújítani, hanem 3 évre szól, aminek letelte után egy új audit szükséges.
Összegzés
Összességében mindenképpen pozitívnak értékelhetők a változások, a hangsúlyosabb „Health and well-being” kategória egyértelműen illeszkedik a zöldépület minősítések mostani trendjébe. Talán valamivel nehezebb lesz elérnie egy épületnek ugyanazt a minősítési szintet mint korábban, de ez együtt jár a fejlődéssel. A BREEAM In-Use a már korábban említett előnyök miatt várhatóan továbbra is a legnépszerűbb minősítés marad létező épületek esetében.
