A hazai ingatlanpiac nagyon izgalmas időket él át, rekordalacsony az üresedés, rekord alacsonyak a hozamok, ami mellett soha nem látott minőséget tudunk létrehozni, amivel az egész város fejlődéséhez járulunk hozzá. Mindez nagy lehetőség, de nagy felelősség is egyben. A potenciális veszélyek mellett mégis minden azt mutatja, hogy lehetőségünk van nagy dolgokat létrehozni. A piac értéket teremt, de ehhez keményen és tisztességgel kell dolgozni, hiszen mindenkinek az érdeke, hogy egy jól működő piacon dolgozhasson – nyitotta meg a 15. Property Investment Forum konferenciát Noah Steinberg FRICS, az RICS magyarországi elnöke, a WING elnök-vezérigazgatója.

Hogyan tudunk felkészülni a klímaváltozásra?

Peter Sweatman (Climate Strategy & Partners,Chief Executive) vezette be a konferencia közönségét a fenntarthatóság fontosságába, a szakértő elmondta, hogy a változás eléréséhez az első és egyik legfontosabb lépés, hogy energiát, időt, pénzt fektessünk az energiatudatosságba, majd elkerülhetetlen, hogy minden piaci szereplő elköteleződjön a cél eléréséért. Jelenleg közel 1200 befektetőt számlál az a kezdeményezés, ami a karbonlábnyom csökkentése okán jött létre. Azon túl, hogy pontosan mérjük az energiafelhasználást, a transzparencia is egy fontos lépés, hiszen ezzel ösztönözhetők a szereplők, hogy elmozduljanak a karbonsemlegesség irányába.

Az épületeink a globális energiafelhasználás 39 százalékáért felelősek.

Az energiafelhasználás különböző szintekre, területekre osztható annak megfelelően, hogy az adott épület, illetve az azt használók éppen mely részét használják. Az első terület a direkt felhasználás (víz, fény, hűtés, fűtés) a második terület a teljes elektromosságot érinti, míg a harmadik az adott cég működéséhez kötődő ellátási láncból adódik (egy ingatlanfejlesztőnél például az, hogy az építkezéseken felhasznált építőanyagoknak is van környezeti lábnyoma).

Éppen emiatt a legfőbb cél, hogy 2030-ra minden újonnan épülő épület zéró karbonkibocsátást, míg 2050-re minden meglévő épület is zéró kibocsátást érjen el.

Klímaváltozás és ingatlanpiac

Milyen hatásai vannak a klímaváltozásnak az ingatlanpiacra? És vajon hajlandók lennének-e a fejlesztők magasabb díjat fizetni azért, hogy a klímaváltozás negatív hatásait csökkentsük? - tette fel a kérdést Barta Zsombor, a HuGBC (Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete) elnöke. A közönség több mint fele szerint az ingatlanpiacnak a klímaváltozásra jelentős hatása van, a fejlesztők legnagyobb része azonban legfeljebb 5-10 százalékot áldozna arra, hogy a klímaváltozás negatív hatásait csökkenteni tudjuk.

Nemcsak az épületen belüli, hanem az épületen kívüli tényezőket is figyelembe kell venni.A KPMG felmérése alapján a KKV szektor által használt ingatlanok energiakibocsátásának különböző módszerekkel történő csökkentésével 75 ezer családi ház energiaszükségletét lehetne megtakarítani – mondta el Dános Pál, MAISz, MRICS, a KPMG igazgatója, aki hozzátette, hogy egy épület szerkezete 80 százalékát adja a szén-dioxid kibocsátásának, ezért nagyon nem mindegy, hogy milyen szerkezettel építik meg. Elsőre fa tűnhet a legjobbnak, de mégis az acél jár a legkisebb kibocsátással, így mindig alaposan körül kell járni a lehetséges megoldásokat. A város egyfajta mozaikhálózat, amibe az elemeket ugyan a fejlesztők helyezik be, de magát a hálózatot nem ők alakítják. Arról, hogy milyen területintenzitást tartanak megfelelőnek, a városnak kell döntenie. A párakapuk helyett például átgondoltabb tervezéssel lehetne csökkenteni a nyári forróságot. Az okosvárosok mellett szükség van okos szakemberekre és okos politikusokra ahhoz, hogy jó élhetőbb és fenntarthatóbb legyen a világ.

A fenntarthatóság a finanszírozási lehetőségekre is hatással van. Aki eladásra fejleszt, azoknak a cégeknek sajnos a profitmaximalizálás az érdeke, így kevés olyan megoldást alkalmaznak, ami a fenntarthatóságot szolgálja. Aki saját magának fejleszt, ott sokkal több ilyen megoldást alkalmaznak. A cél, hogy egy egységes látásmód legyen, amihez valami szabályrendszert kell kialakítani. A finanszírozásban is vannak erre megoldások, például a CPI által is kibocsátott zöld kötvények, amit kimondottan fenntartható felújítások finanszírozására lehet felhasználni. Tény ugyanakkor, hogy a komfortérzet sokszor nem környezettudatos. Ami fontos, hogy a bérlőkben tudatosítsuk azt, hogyan használják az épületet akár a világítás, az indokolatlan légkondihasználat tekintetében. Az átadás után ugyanis az épület kibocsátása már a bérlőktől is nagyban függ – hívta fel a figyelmet Gereben Mátyás, a CPI Hungary országmenedzsere.

A világ népessége egyre nagyobb arányban urbanizált terekben, nagyvárosokban él, de több nyugat-európai város is törekszik a fenntarthatóságra, karbonsemlegességre, melynek során a szabályozók felelőssége hatalmas. Konjunktúra idején a környezetvédelemről relatíve könnyebb gondolkodni, de egy válság alatt ez akár luxusnak is tűnhet. A szabályozási környezetnek meg kell jelenni, amit globális térben kell figyelni. Vajon ki hajlandó lemondani például egy nagyobb ablakról az olcsóbb megoldások érdekében? – mondta el Dr. Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója.

Nehéz hinni abban, hogy az edukáció mindenre megoldást tud adni, ugyanis az ingatlanfejlesztés egy kőkemény üzlet, melynek során nem mehet minden szembe a gazdasági megtérüléssel. A versenyképességet nem lehet figyelmen kívül hagyni, így a kvóták és a szabályozások kialakításában az állam felelőssége óriási, ahogy abban is, hogy hova, milyen épületekre adnak ki engedélyeket. Összességében a cél, hogy városlakóként a legjobb környezetben élhessünk, mindezt úgy, hogy ez még a gyerekeink számára is elérhető legyen – tette hozzá a szakértő.

Az üzemeltetők legfontosabb szerepe, hogy megismerjék a rendszereket. A tervezésbe tanácsadóként bevonva az üzemeltetőket, elérhető, hogy az épületeket környezetbarát módon évtizedekig lehessen üzemeltetni. Bár egyelőre nem látjuk azt, hogy a piac megfizetné az ezzel járó többletköltségeket, de egy környezettudatosan megépített, minősített épület lehet, hogy drágább, de a fenntartható megoldások miatt az üzemeltetési költsége is alacsonyabb lesz. A leggyakoribb kérdés, hogy hogyan lehet olcsóbban, nagyobb élményt adni a bérlőknek. A hűtés, fűtés, áram és víz felhasználása szempontjából ezek az épületek biztosan olcsóbban üzemeltethetők. Fontos lenne ugyanakkor, hogy ne csak az új, hanem akár a meglévő épületek felújítására is kidolgozzanak egyfajta szabályozási rendszert. – mondta el Vágó László, a NEO Property Services Zrt. vezérigazgatója.

Csúcson innen és túl

Sokan gondolják úgy, hogy elértük a csúcsot a hazai hozamokban, és hamarosan korrekció következhet, ugyanakkor a konferencia résztvevőinek szavazatai alapján sokak szerint éppen most érte el az egészséges szintet a piac és a hozamok hosszú távon stabilizálódnak. Noah Steinberg FRICS (elnök-vezérigazgató, elnök, WING, RICS magyarországi elnöke) nem vár szakadékot, a kamatkörnyezet, amiben jelenleg vagyunk tartósnak tűnik, és amíg az ingatlanpiac vonzó befektetési célpont, addig a jelenlegi kedvező környezet fent tud maradni.

A beszélgetés vezetője, Dr. Kui Szilárd, (vezető ügyvéd, Ingatlanjogi Csoport vezetője, DLA Piper) kérdésére, miszerint eljött-e az ideje eladni a Telekom-székházat Noah Steinberg elmondta, hogy minden befektetőnek van egy sajátos befektetési profilja, kockázati megítélése, a Wing számára hasonlóan ugyanígy mindig egyedileg döntenek az egyes házaknál a kiszállási stratégiáról.

Arra a kérdésre, hogy befektetői fronton mi látszódik Loska Erika MRICS, (Head of Office Division, Knight Frank Hungary) elmondta, hogy abszolút töretlen a beruházási kedv. Bőven vannak új és meglévő szereplők, az viszont teljesen más kérdés, hogy termék van-e. A bérlőknél azt látják, hogy a legfontosabb egy irodaházban, vagy a partereknél, hogy rugalmasak legyenek és a bizonytalanságot lekövessék. A bérbeadók viszont a másik oldalról szintén rugalmasságot várnak el a bérlőktől, leginkább a lokációban.

Berki J. János, (Nemzetközi Iroda-bérbeadási és Vagyongazdálkodási Igazgató, Futureal) a bérlők oldaláról azt látja, hogy egyre több helyen szempont a rugalmasság, vagy a különböző WELL és környezeti minősítések. A bérleti díjakban még úgy tűnik, hogy nem értük el a plafont, így további emelkedésre lehet számítani. A coworking irodák kapcsán elmondta, hogy ebből a szegmensből nem szabad kimaradni, ugyanis

Borbély Zoltán, (ügyvezető igazgató, Atenor Hungary a bérleti díj változást nem lehet csupán a megemelkedett kivitelezési költségekre fogni, egy másik jelentős faktor, hogy nincs elég termék, elég kiadó hely a piacon. A coworking cégekre nagyon nagy szükség van a budapesti piacon, főleg ha megnézzük az üresedési rátát. Összehasonlítva bármelyik várossal ezt most itthon nagyon kevés. Mára arról szólnak a bérleti tárgyalások, hogy hogyan tudunk többet adni a munkavállalóknak, így a következő 5 évben a minőségi termékek piaca fog erősödni a munkavállalók igényeinek a kielégítése miatt.

Reicher Péter (régió igazgató, GRAPHISOFT SE) arra a kérdésre, hogy hogyan lehet az építőipari költségeket csökkenteni, elmondta, hogy a BIM olyan digitális platformot ad a teljes projekt alá, ami lehetővé teszi, hogy a tervezéstől kezdve az üzemeltetésig a különböző szereplők együttműködhessenek. A kivitelezésben és az üzemeltetésben még nagyon nagy hatékonyságnövekedést elérni, ehhez azonban megfelelő szakmai tudás szükséges.

(Forrás: irodakereso.info)