Esetükben ugyanis az okostelefon (31%), a PC (26%) és a laptop (27%) jelenti a médiafogyasztás központját. A laptop egyébként az Y generáció (1980 és 1995 között születettek) esetében is központi helyet foglal el, hiszen 1/3-uk tartalomfogyasztása terelődik erre az eszközre.

Generációs különbségek nélkül elmondható, hogy a megkérdezettek többsége a világhálón szeret böngészni, legyen szó olvasnivalóról, zenéről vagy éppen filmekről, esetleg műsorokról.

Bár a tévézés a megkérdezettek 55%-ánál még mindig döntően az esti kikapcsolódás része, konkrét műsor miatt már csak 28%-unk kapcsolja be készülékét. A műsorválasztás gyakran ad-hoc módon, kapcsolgatással dől el, a legtöbben filmeket, ismeretterjesztő-, hír- és riportműsorokat, sorozatokat, sport és főzős műsorokat néznek.

A Z generáció mintegy negyedének van olyan kedvenc műsora, amit a tévében nem is adnak, így valamelyik online felületen követi akár heti rendszerességgel. A tévézők 65%-a jellemzően kiegészítő tevékenységként, csak a háttérben járatja a készüléket, a legkevesebb időt pedig az Y és X generáció szánja erre a tevékenységre.

A hír- és riportműsorok népszerűsége generációnként igen eltérő, de a legtöbb korcsoport szívesebben nézi meg a híreket, minthogy elolvassa őket. Kivétel ez alól az Y generáció, amelynek tagjai épp olyan készséggel olvasnak, mint néznek híreket. A tévés híradók népszerűsége a kor előre haladtával nő: míg a Z generációnak csupán 55%-a, addig a Babyboomerek (1946 és 1964 között születettek) közül szinte mindenki nézi.

Egyre jellemzőbb ugyanakkor, hogy az aktuális hírekről szívesen tájékozódunk online is: 30%-unk ezt ráadásul tudatosan, bizonyos oldalak végig látogatásával teszi, de a gyűjtőoldalakon és közösségi oldalakon való keresgélést is 25-25%-ban preferáljuk. A Z generáció 44%-a az online hírek keresgélésekor elsősorban a közösségi oldalakra támaszkodik, és teszi ezt az Y generáció 1/3-a is.

A Z-ket képernyő elé ültetni leginkább sorozatokkal és filmekkel lehet, de a tehetségkutató- és showműsoroknak is ők lehetnek az elsődleges célközönségei. Rájuk jellemző egyébként leginkább a műsorvisszanézés tevékenysége is.

A kutatás eredményeiből kivehető, hogy a tartalomfogyasztás egyre mobilabbá válik, a fiatalok körében a zene/rádió hallgatás például kifejezetten a napi rutin, így például az utazás és a munka része. Éppen ezért a mobiltelefon és mobilinternet előfizetések is beépültek a mindennapjainkba, ám azok keretével a legtöbben nem tudnak megfelelően gazdálkodni.

(Forrás: Jófogás - GKI - 24.hu)