Már a Z generáció bizonyos része is egyetemi éveit tölti, vannak köztük, akik a mamahotel kényelmét élvezhetik, de sokaknak kell egyedül helyt állniuk a mindennapokban. A diákhitel sokak számára opció, de a diákévek alatti jólétet a diákmunka-vállalás lehetősége könnyítheti meg igazán. A hallgatók többsége az így megkeresett bevétel java részét a megélhetésre fordítja, de jócskán akadnak olyanok is, akik fizetésükből az egyetemi közéletben való aktív részvételüket finanszírozzák.
A junior szakmai álláslehetőségekre szakosodott Schönherz Iskolaszövetkezet minden évben felméri az aktuális hallgatói munkavállalási kedvet és figyeli a tendenciák változását. A 2019-es évet tekintve több érdekes újdonság mutatkozott a diákmunkák világában: a fiatalok már a hétvégi, illetve a munkaszüneti napokon is szívesebben vállalnak munkát, mint korábban, ezzel együtt pedig a szakmai munkát vállalók munkaóraszáma is megemelkedett. Általánosságban is nőtt a munkavállalási kedv, az iskolaszövetkezet berkein belül közel 20%-kal több hallgató dolgozott 2019-ben, mint az előző évben. A visszajelzések szerint a Z generációban egyre inkább erősödik az anyagi függetlenség utáni vágy, tudatosabban terveznek előre és pontosan tudják, hogy mit szeretnének – mind pozícióban, mind anyagi elismerésben. Vannak olyan hallgatók, akik képesek akár 1 hónapot is várni, hogy a kiszemelt pozíciókra felvegyék őket, vagy egy hőn áhított munkaadónál felszabaduljon számukra egy-egy munkaállomás.
– Kétféle iránnyal találkozunk, és mindkettő nagyon tudatos döntés a diákok részéről. Az egyik csoportba azok tartoznak, akik bizonyos időközönként állást váltanak, hogy jobban megismerhessék a munka világát, a másik csoport képviselői pedig inkább több hónapot, akár éveket is dolgoznak egy-egy cégnél, hogy aztán diplomaszerzés után állományba kerüljenek – mondta el Baross Levente, a Schönherz Iskolaszövetkezet elnöke.
A diákbéreket tekintve az elvárás évről évre egyre magasabb, a fiatalok átlagosan bruttó 1.400 Ft-os órabért igényelnek, így végül nettó 200.000 Ft is landolhat a számlájukon, ha egyetemi kötelezettségeik engedik a magasabb óraszámú munkavállalást. A cégek az iskolaszövetkezetnél főként informatikai területekre keresnek lelkes juniorokat, de gazdasági és adminisztrációs feladatok ellátásában is számítanak rájuk. A legnagyobb hiánnyal küzdő területeken bruttó 3.000 Ft-os órabér is megkereshető (ezzel félmunkaidős vállalással elérhető a nettó 200.000 Ft-os összeg!), de a szakmai tudást nem igénylő feladatoknál sem megy már az ár bruttó 1.000 Ft alá. Idén erősödött az a tendencia is, hogy a cégek maguk vállalják a fiatalok betanítását adott feladatokra, ezzel segítve a vállalati utánpótlást.
OGH
