Arra is felhívta azonban a figyelmet, hogy csak olyan ingatlant vesznek meg most, aminek ár/érték aránya nagyon jó, tehát a tavalyi év elején kialakult árszinteknél jóval olcsóbb. Jellemző egyébként, hogy például Csepelen is maximum 30 millió forintig keresnek ingatlant az érdeklődők, vagy ha ennél drágább családi házat szeretnének, akkor az legyen teljes mértékben felújított, mégse kerüljön 50 millió forintnál többe.

Ennek következtében az újépítésű ingatlanokra gyakorlatilag “nulla” most a kereslet. Ezeknek az ára riasztja el a vevőket, hiszen az építőanyagárak tovább emelkedtek, ahogy a telkek ára sem zuhant. A telkekre ennek ellenére érezhető most is kereslet.

A felújítandó családi házak viszont még akkor sem érdeklik a vevőket, ha akár 29 millió forintért kínálják őket a szigetszentmiklósi óvárosi vagy a Duna-parti részeken - fűzte hozzá az ingatlanközvetítő.

A kínálat mindenesetre egyre nagyobb, és már jelentős mértékben meghaladja a keresletet - mely a szakértő becslése szerint mintegy 40 százalékkal biztosan csökkent az elmúlt évben -, így lenne miből válogatniuk a vevőknek, ha ezeket az ingatlanokat elfogadható áron kínálnák tulajdonosaik.

A magas árak mellett persze a vásárlói kedvet erősen visszavetik a magasra kúszott hitelkamatok is. A hitelfelvétel most nagyon “keserves” - fogalmazott a Balla Ingatlan szakértője. Aki vásárol, sokszor kénytelen most is hitelt felvenni - már ha tud -, sőt előfordulnak jelentős összegű hitelfelvételek is, amennyiben persze az ügyfél a szigorú feltételeknek megfelel.

A csökkenő kereslet viszont nem eredményezte az árak mérséklődését, vagy legalábbis nem drasztikus mértékben. A 2008-as válsággal szemben, amikor zuhantak az ingatlanárak, ez most nem következett be, mintha az eladók “nem fognák fel”, hogy változott a helyzet, illetve ha fel is fogják, nem tudnak engedni az árból, hiszen ha másik ingatlant akarnak venni az eladott ingatlan árából, akkor szintén magas árakkal szembesülnek - magyarázta Marosvölgyi Gabi.

Így sokszor csak akkor sikerül nyélbe ütni egy-egy tranzakciót, ha a továbbköltözés gondja nem nyomasztja az eladót, mert mondjuk már megvan az az ingatlan, ahol élni fog, esetleg egy örökölt ingatlan értékesítésére kerül sor, melynek árából könnyebben engednek az örökösök. Tehát, aki el akarja adni az ingatlanát, az most is el tudja adni, csak éppen az árat a vevők által elvárt szinthez kell igazítania.

Utóbbi azt jelenti, hogy nem árt, ha alkura is hajlandó az eladó, bár reális árazásnál ez nem feltétlenül indokolt. A vevők időnként próbálnak nagyot alkudni, még olyan esetekben is, amikor egy adott ingatlan nincs túlárazva. Ilyenkor persze érthető, ha a tulajdonos nem megy bele az árcsökkenésbe.

Ilyen eset volt a közelmúltban, amikor egy szép, reális áron 62 millió forintért kínált családi házra érkezett egy 56 millió forintos ajánlat, amit persze annak tulajdonosa nem fogadott el. De adott el nemrég az ingatlanközvetítő úgy családi házat Szigetszentmiklóson 48 millió forintért, hogy egyáltalán nem volt alku a folyamatban.

A helyzetet nehezíti, hogy a befektetők most a pénzüket nem ingatlanba teszik. Marosvölgyi Gabi találkozott is a közelmúltban olyan esettel, amikor a vevő meggondolta magát és nem ingatlant vásárolt a pénzén, hanem inkább állampapírt. Pedig a kiadó lakásokra nagyon nagy a kereslet errefelé is, ráadásul a bérleti díjak is elég magasak: lakások esetében 120-160 ezer forint között mozog az ár havonta mérettől és minőségtől függően.

Ami pedig a jövőt illeti, ugyan a tavaszi hónapok már egy kicsit mozgalmasabbak voltak, mint a téliek, ennek ellenére nincsenek túlzottan optimista várakozásai a szakértőnek, legalábbis nem látja, hogy mi lenne az a tényező vagy változás, mely felfelé hajtaná a nyári hónapokban az ingatlanpiacot.

Úgy véli, hogy amíg a háború tart és az infláció számottevő mértékben nem csökken, a hitelkamatok pedig magasak, addig jelentősebb fellendülésre nem lehet számítani. Mivel a helyzet ennyire bizonytalan, így aki teheti, az egyelőre elhalasztja a költözést és az ingatlanvásárlást, ez pedig meglátszik az ingatlanpiacon.

I Forrás: Üzleti Hírszerzés