„Utóbbi korlátozást szünteti meg az új jogszabály, ezzel lehetővé téve, hogy egymástól független vállalkozások egy felhasználási helyen (pl. ipari parkon, irodaházban vagy akár bevásárlóközponton belül) saját villamosenergia-magánvezetéket létesíthessenek” – magyarázza a Schönherr ügyvédje.

A módosítás összefüggésben lehet a friss jogszabálycsomag másik fő intézkedésével, a háztartási méretű, azaz legfeljebb 50 kW teljesítményű kiserőművek (HMKE) hálózatra való betáplálási lehetőségeinek 2022. november 1-jével történő (legalább ideiglenes) megszüntetésével. A szóban forgó microgridek ugyanis valós alternatívát jelenthetnek az ilyen pl. tetőre szerelt napelemes kiserőművek számára a megtermelt, de saját célra fel nem használt villamos energia értékesítésére. Továbbá, hosszú távon a megtermelt villamos energia helyben történő felhasználása a kapacitáshiánnyal küzdő közcélú hálózatot is tehermentesíti, és így közvetve mérsékelhető lehet a szükséges hálózatfejlesztések egyébként igen magas költsége.

Ösztönözheti a beruházásokat

Ez hatalmas lökést jelenthet a vállalkozások energetikai beruházásainak ösztönzésére, hiszen számos új üzleti modell hazai megjelenését teszi lehetővé. A változás egyúttal egyes magasabb energiaigényű vállalkozás számára hosszútávon kiutat jelenthet az energiaárak emelkedése okozta krízisből is, hiszen így, pl. egy ipari park létesítményei között microgrid létrehozásával alternatív villamosenergia-beszerzési és tárolási lehetőségek nyílhatnak meg.

Az ilyen megoldások egyik legfontosabb előnye az lehet, hogy  a közcélon vételezett villamos energiához képest az ilyen microgrideken keresztül megosztott áram árára rakódó egyéb, elsősorban rendszerhasználati költségek mértéke lényegesen kisebb lehet. A témában a közeljövőben további kiegészítő jogalkotás várható, hiszen a fenti megoldás gyakorlati alkalmazásához számos további, a magánvezetékekre vonatkozó szabály finomhangolása szükséges. A jövőbeli jogalkotásnak részletes szabályokat kell biztosítania a microgridek üzemeltetésének műszaki kérdéseiről, a magánvezetékes és közcélú hálózati csatlakozással egyaránt rendelkező létesítményekre vonatkozó előírásokról, valamint a villamosenergia-megosztásának kereskedelmi vagy adózási kérdéseiről.

Okosmérők és digitalizáció

A fenti lépés jól illeszkedik a hazai és EU-s hosszútávú energiapolitikába, amely a jövőt a megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált villamosenergia-termelésre, és annak lehetőleg helyben történő felhasználására alapul a jelenlegi központosított, nagyerőművekre épülő modellel szemben. Ennek a koncepciónak a gerincét az ún. aktív felhasználók alkotják, akik már nem csak mint passzív vásárlók, hanem a keresletet és a kínálatot termelésükkel, betárolásukkal és fogyasztásuk időbeli ütemezésével maguk is alakítják. Ezek a megoldások mind egyéni mind pedig össztársadalmi szinten jelentős megtakarításokat és hatékonyságnövekedést eredményezhetnek, azonban még számos műszaki és digitalizációval összefüggő fejlesztés elterjedése szükséges a tömeges alkalmazásukhoz. Ezek közül kiemelendőek az ún. okosmérők, amelyek valós idejű fogyasztási és termelési adatokat mérhetnek és továbbíthatnak majd egy-egy felhasználási helyről valamint az ún. dinamikus árazású villamosenergia-kereskedelmi szerződések. „Utóbbiakkal a fogyasztók, a termelők és a tárolók optimalizálhatják villamosenergia-forgalmukat például oly módon, hogy felhasználásukat azokra az időszakokra fókuszálják amikor napközben a naperőművek nagy mennyiségű olcsó villamos energiát állítanak elő” – ismertette Horváth Gergely.

I Forrás: prowlayer.hu