Már a tanulmány kiindulási alapjait sem tartja helyesnek a MAKE. "A járvány előtt piacon lévő mintegy 16.000 magánszálláshely befolyása a közel 1 millió budapesti lakás árára elenyésző. Az ingatlanpiacon végbemenő áremelkedésnek rengeteg összetevője van, ezt leegyszerűsíteni egy faktorra szakmaiatlan. Most, amikor a szállások száma harmadára 5.000-re csökkent, a bérleti díjak még mindig felfele mozognak! Ráadásul vidéken, ott is, ahol nincs jelentős turizmus, nagymértékű ingatlanár és bérletidíj növekedés következett be" - hívja fel a figyelmet Schumicky Balász, az egyesület elnöke.
De a Szállodaszövetség logikája szerint a Budapest belvárosában a régi társasházak helyén nyíló, gombamód szaporodó hotelek biztosan nem segítik a budapesti lakhatás megoldását. Társasháznakak kellene épülnie a hotelek helyén, ezért a logikájukat folytatva, érdemes lenne megfontolni a szállodastopot...!
Ugyanígy félrevezető az over-tourism veszélyéről való értekezés is Schumicky Balázs szerint, hiszen a belvárosi sokszáz szobás hotelek szintén turistaforgalmat generálnak a belvárosban, most pedig épp, hogy hiány van még hosszú ideig turistából. Miközben egyébként a szállodákban megszálló vendégek zömmel a szállodákban reggeliznek, vacsoráznak, az apartmanok vendégei a helyi kisvállalkozásokat támogatják fogyasztásukkal, segítenek a válság káros hatásainak legyőzésében.
Azt állítják, hogy az apartmankiadás szabályozatlan, miközben hosszú oldalakon részletezik ugyanebben a tanulmányban, hogy mennyi jogszabálynak, előírásnak kell megfelelnie a házigazdáknak, kik és milyen alapon tudják ellenőrizni a működési szabályok betartását.
A MAKE elnöke nehezményezte az MSZÉSZ tanulmány „Partnerség más érdekelt szövetségekkel” című részéből az alábbiakat:
- Nem történt az idei évben sem mélyreható, sem semmilyen egyeztetés az MSZÉSZ és a Magyar Apartmankiadók Egyesülete (MAKE) között (ugyanakkor köszönettel vesszük, ha lesz ilyen irányú megkeresésük).
- A leírtakkal ellentétben a MAKE tagsága zöme az 1-3 lakást üzemeltetőkből áll, ugyanakkor, ahogy egy kis szálloda, valamint egy nagy hotellánc között sem lehet a szabályozás terén diszkriminálni, elutasítjuk az egyes apartmankiadók megbélyegzését.
A járvány hatásaként kiderült, hogy a szállóvendégek a hoteleknél biztonságosabbnak gondolt, izoláltabb szálláshely típusokat keresik. A recepció, a közös étterem, a közös levegőt keringtető levegőztető rendszerek nem vonzóak számukra. Nem véletlen, hogy a turizmus leggyorsabban helyreálló szegmense nem csak Magyarországon, hanem világszerte a magánszálláshely kiadás. Hazai gazdasági jelentőségét mutatja, hogy 2019-ben Budapesten csak az Airbnb vendégek költése (tehát a Booking.com, Szállás.hu stb vendégek ebben nincsenek benne) közvetlenül 18.000 munkahelyhez járult hozzá; ezek 35% -a vendéglátóhelyeken, 33% a kiskereskedelemben és 15% a közlekedésben volt. Még a tavalyi, korlátozásokkal teli nyáron is több mint 3 millió USD forgalmat tudtak elérni a magyarországi házigazdák!
A válság előtti évben 3.350.000 vendégéjszakát töltöttek el túlnyomó többségében külföldiek a budapesti magán és egyéb szálláshelyeken. Az MSZÉSZ javaslatai közül jópár, melynek néhány kiragadott város (a több mint 100.000-ből, ahol a magán és egyéb szálláshely szolgáltatás hangsúlyosan jelen van a világon) legszigorúbb intézkedései szolgáltak például, a szektor azonnali tönkrementelét jelentenék, miközben a hazai turizmus épp csak kezd lábra állni. A gazdaság helyreállításához nem a sikeres, válságra rugalmasan reagáló ágazatot kell megfojtani!
Tanulmányok szerint, ha a vendégek nem tudnak apartmanba foglalni, döntő többségük nem foglal szállodába, hanem más úticélt keres magának. Nem véletlen, hogy egyetlen régiós versenytársnál sem korlátozzák a napok számát, vagy lehetetlenítik el, lökik a szürke / feketegazdaság felé olyan betarthatatlan jogszabályokkal a legálisan működni akaró szállásadókat, mint amilyeneket a Szállodaszövetség javasol vagy támogat.
A Magyar ApartmanKiadók Egyesülete alakulása óta lobbizik a szürke és fekete gazdaság visszaszorításáért, ezért támogat minden ezzel összefüggő javaslatot, ahogy eddig is tette.
Támogatni tudjuk az ellenőrzések fokozását, különös tekintettel a nemzetgazdaságban hivatalosan egyik legrosszabbul fizetett turisztikai szektorban, hogy a szürkén foglalkoztatott, alacsony béren bejelentett, majd a hotelekben értékesített szolgáltatások árának visszaosztásából, borravalókból keresetkiegészítéshez jutó munkavállalók jobb, fair munkabérért tudjanak dolgozni!
Nem támogatja viszont egy önmagát az apartmankiadók konkurensének tartó szervezetnek olyan javaslatait, ami kizárólag a saját piacuknak féltéséből fakad, és a szállodák vélelmezett hasznát növelné a kisközösségek, a helyi kisvállalkozások kárára.
Továbbra is döbbenetesnek tartjuk, hogy korlátozni akarják a működési engedélyek kiadásának számát (jó tudni: nem működési engedély köteles ez a tevékenység), miközben fel sem merül, hogy az üresen kongó budapesti szállodák miatt esetleg a szálloda nyitások megállításáért lobbiznának.
"Ha a Szállodaszövetséget valóban a közjó vezérli, és nem a saját piacának védelmét, akkor nem a piac több mint 80%-t lefedő garzon-kétszobás lakások tulajdonosait, a folyton küszködő középosztályt, családokat állítana célkeresztbe, hanem az illegálisan, sok ággyal működő, bulituristákat befogadó hibrid hoteleket, közösségi szálláshelyeket" - zárja Schumicky Balázs, a MAKE elnöke a kommentárját.
| Forrás: Magyar ApartmanKiadók Egyesülete