A csalad.hu a CSOK igényléséhez nyújtott útmutató mellett tanácsot ad ahhoz is, hogyan fogjon bele a család a kivitelezésbe, milyen trükkökkel varázsolható igazi otthonná a padlástér.
Melyek azok a támpontok, amelyek alapján egy család el tudja dönteni, hogy érdemes-e belevágni a kivitelezésbe, a rendelkezésükre álló ingatlan adottságai alkalmasak-e tetőtér-beépítésre? Ebedli Gyula belsőépítész Protagórasz híres Homo mensura-tételét tartja a legfontosabb szempontnak a tetőtér-beépítés megtervezésekor: Minden dolog mértéke az ember.
– A lakás egy funkcionális tárgy, vagyis emberi használatra alkalmas, jó arányú tér kialakítása legyen a cél – fogalmaz a szakember.
Tervezés
Mindenekelőtt építész segítségét kell kérni, hiszen a szakértő tudja megmondani azt, hogy az adott település építési szabályzatait figyelembe véve miként alakítható ki az optimális tér. Eltérő lehet például egy-egy településen a megengedett gerincmagasság, az ereszmagasság és akár a homlokzati változtatás mértéke is.
– Fontos hangsúlyozni, hogy a beépítés előtti padlástér mérete nem azonos a kialakítható lakás méretével, még ha első látásra tágasnak is tűnik. Hiszen az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) szóló kormányrendelet szerint is hasznos alapterületnek a nettó alapterület azon része minősül, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. De a józan ész is azt diktálja, hogy a kialakítandó tetőtéri lakásban meglegyen az a kubatúra, vagyis a határoló falak és a tető által közbezárt tér, ahol az ember még azután is kényelmesen elfér, hogy minden szükséges szigetelés, zárás, burkolat felkerül.
A szakértő szerint fontos, hogy a beépítendő terület alapsíkja egyöntetű és törésmentes legyen, ne képezzen a gerenda akadályt, ne kelljen átlépegetni.
– Cseréptetőnél 17 fokos dőlésszög alá nem lehet menni. Jó trükk, ha a tető síkja, nem a talp szelemenből (a fedélszerkezet egyik szerkezeti eleme, a szarufa alátámasztó gerenda, amely elhelyezése a tetősíkkal párhuzamos, vízszintes, ezáltal a tetőszerkezetnek hosszirányú merevítést ad – a szerk.) indul, hanem egy parapetfallal meg van emelve, így a kialakuló keresztszelvény segíti, hogy minél nagyobb legyen a tér.
– Minél jobban megemelt a parapetfal, annál több használható terület marad például beépített szekrényeknek – hívja fel a figyelmet Ebedli Gyula. – Időnként érdemes a fajlagosan drágább megoldást választani és a tetőszerkezet egy-egy oszlopát, szarufáját kiváltani, ha azzal teret nyerünk. Az eltávolított szarufák helyére például egy nagyobb tetőtéri ablak is bekerülhet.
Fatelep három megye határán, árukészlet raktárról! Részletekért kérem, kattintson ide!
Méretezési és optikai trükkök
Le Corbusier francia építész alkotta meg a modulort, azt a szabványrendszert, amely meghatározza, hogyan kell a lehatárolt térdarabban a funkciókat kényelmesen, ergonomikusan kialakítani. Lényege az emberi test arányainak figyelembevételében rejlik a tervezés során.
– A francia építész kitalálta, hogy milyen magasnak kell lennie egy ülőszéknek, az asztalnak, a konyhapultnak, majd a tervezéskor ezeket vetítjük rá a térre. Csak a jó modulorarányokat kell beállítani, és a térfunkció működik is – magyarázta Ebedli Gyula.
A belsőépítész példaként említette, hogy ha a parapetfalat sikerül kellő méretűre, nagyjából 120 centiméterre megemelni, akár egy vécé, bidé is elhelyezhető ott, és így egy holtteret tudunk hasznossá tenni.
– Törekedjünk arra, hogy kitörjünk a háromszög ferdesíkból, megfelelő szélesség kialakításával a nappaliból egy kocka vagy négyzetes hasábtér hozható létre. Úgynevezett „kutyaólak” kialakításával is lényegesen nagyobbá varázsolhatjuk a teret. Ilyenkor az ablakokat függőlegesen építjük be, a tetőtér-adottságból következő háromszög szelvényből négyzetes térszelvényt nyerünk, ami közelít egy hagyományos tér illúziójához. Ha a nappalinál megjelenik egy vízszintes mennyezetdarab, kutyaól-kitörés, az mindenképpen segít abban, hogy a tudat elvonatkoztasson a háromszög tértől. Hálószobánál, egyéb helyiségeknél kevésbé zavaró a ferde sík és a függőleges sík kombinációja.
Ebedli Gyula másik optikai trükkje, amellyel segíthetünk a térérzet növelésén, ha a padló síkját megnyújtjuk. Ezt úgy érhetjük el, hogy a padlót teljesen kifuttatjuk a parapet falakig. A térérzet emellett a mennyezet felé is növelhető.
– Elterjedt módszer, hogy a fogópár (a szarufákat nagyjából középmagasságban összekötő gerenda – a szerk.) magasságában gipszkartonozzák a mennyezetet, de ha azt nem az alsó síkban zárjuk be, hanem jóval feljebb, kialakul egy olyan háromszög térdarab, ami optikailag is növeli belmagasságot és egy akár 3-4-méteres, levegős teret nyerünk. Persze ez 2-3-szor nagyobb munka, de érdemes alkalmazni.
Stílus
Egy klasszikus tetőtéri otthonnak markáns arculatot adnak a régi gerendák, a „rossz” adottságot a hasznunkra lehet fordítani, ha kedveljük a rusztikus stílust és hangulati elemként megtarthatjuk őket – tanácsolja a belsőépítész.
– Persze az is egy lehetőség, hogy begipszkartonozzuk ezeket, és nem mutatjuk meg, de a tetőtéri hangulat ettől még megmarad és érzékeltethető. Törekedni kell arra is, hogy az ajtók mindig egész négyzetes rajzolatot mutassanak. Tilos úgy beépíteni az ajtókat, hogy felvegyék a ferde sík vonalat – figyelmeztet Ebedli Gyula.
A belsőépítész a tetőtéri lakások praktikus kiegészítőjének tartja az egyedi, beépített bútorokat.
– Érdemes a fő tárolási elemeket a ferde tetősík alatti részben elhelyezi, hogy maximálisan kihasználható legyen a tér.
Támogatás
Jelenleg a tetőtér-beépítés használt lakás bővítésének számít, így a használt lakásra vonatkozó támogatási összeget lehet rá igényelni. Ez 2021. januártól megváltozik és az új lakásokra felvehető CSOK is igényelhető lesz, ha többgenerációs otthonteremtéssel a tetőtér beépítése a cél.
A támogatás összege ilyenkor
- egy gyermek után továbbra is 600 ezer forint,
- két gyermek után 2,6 millió forint,
- három gyermek után pedig maximum 10 millió forint.
Az otthonteremtési támogatási rendszer bővítése nagy segítséget jelenthet azoknak, akik eddig a magas anyag- és kivitelezési költségek miatt nem vágtak bele a tetőtér-beépítésébe.
