A Jalsovszky ismét megszámolta, hogy hány adónem van Magyarországon. A tapasztalatok: az elmúlt két év különadókkal tűzdelt időszaka után ismét ígéretes, csökkenő pályára kerültünk. De azért a söralátétig még mindig van hova fejlődni.
Az elmúlt 10 év
Az elmúlt évtized változatos tendenciát mutatott az adónemek számában. 10 évvel ezelőtt, amikor napirendre került a kormányzat adórendszer-egyszerűsítési terve, kereken 60 adófajtát találtunk.
Talán a ráirányult figyelemnek is köszönhetően, az adónemek száma ezt követően folyamatosan csökkent; úgy tűnt, hogy a kormányzat is elkezdett törekedni arra, hogy az adóegyszerűsítés az adók számában is megmutatkozzon. 2022-re mindössze 51 darab adónk maradt. Akkor azonban a különféle veszélyhelyzeti intézkedések nyomán, na meg a globális minimumadónak köszönhetően olyannyira megfordult a trend, hogy 2024-ben rekordszámú, 61 adónemet számolhattunk össze.
2025: a legnagyobb egyszeri adószámcsökkenés az elmúlt 10 évben
Szerencsére idén közelebb kerültünk a korábbi trendvonalhoz, hiszen az elmúlt év során kereken 7 adónemtől is megszabadultunk, így 2025-re már csak 54 adónemmel fordultunk rá. Ha megnézzük a grafikont, láthatjuk, hogy ez volt az elmúlt 10 év legnagyobb, éven belüli adószámcsökkenése.
A megszüntetett adók egytől egyig ágazati különadók, és ha hinni lehet a 2025-ös előirányzatoknak és az előzetes tényszámoknak, ezek megszüntetése önmagában 140 milliárd forintos kiesést okoz majd a költségvetésnek. Ebből a legnagyobb, mintegy 40 milliárdos lyukat a közművezetékek adójának megszüntetése okozhatja úgy, hogy 2023-ban még 54 milliárd forintnyi bevétele származott belőle az államnak. Ezen kívül a gyógyszergyártókat, a légitársaságokat és a távközlési cégeket terhelő egyes adók szűntek meg, valamint a megújuló energia termeléséhez kötődő egyes ágazati adók.
Negatív adók, zombiadók és adóztatott adók
Ha azonban a számok mélyére tekintünk, akkor azt látjuk, hogy a kedvezőnek tűnő trendek mellett is akadnak még anomáliák – mind költségvetési, mind adózói szempontból.
Az adók zászlóshajója – a szochón kívül – tavaly is az áfa volt, ám szinte már köztudomású, hogy az abból származó bevétel jelentősebben, mintegy 14%-kal elmaradt a tervektől, közel 1.200 milliárd forintos lyukat ütve a büdzsén. Ami talán kevesebb sajtót kapott, hogy a társasági adóból származó bevétel is 13%-kal elmaradt a tervektől, jóllehet kisebb részarányára tekintettel ez „csupán” 145 milliárd forintos bevételkiesést okozott.
A relatíve mínuszos adók mellett azonban van egy adónem, ami abszolút értékben is veszteséget termelt: a reklámadó. A reklámadó amolyan „zombiadónem”, hiszen már évek óta úgy része a palettának, hogy közben a mértéke 0%. Reklámadót tehát jelenleg nem kell fizetni, ám az nemhogy nullszaldós, hanem – vélhetően a korábbi évek korrekciói miatt – a tavalyi évben 26 millió forint veszteséget okozott a költségvetésnek. Hacsak nincs a kormányzatnak valamilyen nagyívű terve ezzel az adóval, akkor lehet, hogy érdemes lenne végre ténylegesen is kivezetni azt.
Végül: bizony jelenleg még az adó befizetését is megadóztatja az állam. A vállalkozásoknak ugyanis nincs választásuk, csak átutalással fizethetik meg az adójukat – ugyanakkor az ilyen utalások sem mentesek a tranzakciós illeték alól. Vagyis, akárhányszor egy vállalkozás pl. áfát vagy társasági adót fizet, mindannyiszor a tranzakciós illetéket is felszámítják utána – hívja fel a figyelmet Fehér Tamás ügyvéd, a Jalsovszky partnere.
I Forrás: Jalsovszky Ügyvédi Iroda
