A legfrissebb adatok rávilágítanak arra, hogy a gazdasági fellendülés mintázatai jelentős eltéréseket mutatnak a CEE-6 országok, a balti államok és a nyugat-balkáni régió között. Júniusban Bulgária 6,8%-os kiskereskedelmi forgalomnövekedéssel vezetett, míg Lengyelország júliusban 4,8%-os növekedést ért el, amelyet főként a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet ösztönzött. Csehország és Magyarország stabil vásárlási dinamikát mutatnak, míg Románia és Szlovákia a bérekre nehezedő nyomás és a fiskális szigorítás miatt lassabb ütemben fejlődnek. A balti államok közül Litvánia 5,1%-os növekedése éles kontrasztban áll Észtország és Lettország visszafogottabb fellendülésével. Mindeközben Horvátország és Montenegró vezetésével a nyugat-balkáni régió jelentősen profitál a turizmus fellendüléséből és az EU-integrációból.
Az infláció csökkenése továbbra is a fogyasztói élénkülés kulcsfontosságú tényezője, és a legtöbb országban várhatóan 2026-ig további mérséklődés következik be. A fogyasztói magatartás elmozdulása – az ár-érték arányra fókuszáló vásárlás, a diszkontláncok és a szolgáltatások irányába – közelebb hozza a régiót a nyugat-európai mintákhoz, miközben az online kiskereskedelem térhódítása stabilizálódik a járvány utáni magas szinten.
Ezekkel a fogyasztási trendekkel párhuzamosan a kiskereskedelmi parkok Közép-Kelet-Európában, a balti államokban és a Balkánon az egyik legdinamikusabb fejlődő és legellenállóbb ingatlantípussá váltak. Az olyan érett piacokon mint Lengyelország, Csehország és Magyarország, a kiskereskedelmi parkok uralják a külvárosi és regionális kereskedelmi környezetet, kényelmet és megfizethetőséget kínálva. Lengyelországban a kiskereskedelmi parkok aránya a modern kiskereskedelmi állományon belül 2015-ben még 9% volt, míg 2025-re elérte a 22%-ot. Az olyan feltörekvő piacokon mint Románia, Szerbia és Bulgária, gyors ütemben zajlanak a fejlesztések, elsősorban kisebb városokban, ahol a modern kiskereskedelmi kínálat még korlátozott.
A Pepco, Jysk, Lidl és KIK típusú diszkont- és ár-érték arányra fókuszáló kiskereskedők által meghatározott retail parkok egyre inkább diverzifikálódnak szabadidős, gasztronómiai és közösségi szolgáltatásokkal. A jövőbeni növekedés várhatóan az alábbi területekre összpontosít:
- Kisebb városokba és másodlagos településekre történő terjeszkedés
- ESG-alapú fejlesztések, energiahatékony épületekkel
- Vegyes funkciójú integráció, amely ötvözi a kereskedelmet, a lakófunkciót és a szabadidőt
- Határ menti befektetési stratégiák, ahogy a regionális portfóliók mérete növekszik
„Középtávon, bár a diszkont- és fast fashion láncok gyors terjeszkedése átmenetileg növelheti a kihasználtságot, a kisebb piacok egyre nagyobb telítettségi kockázattal néznek szembe” – jegyezte meg Dimitrinka Rakovska, Director of Retail Services, Bulgaria.
A bérleti díjak továbbra is versenyképesek, jellemzően 6–12 euró/m²/hó az élelmiszer-kiskereskedők, és 6–14 euró a nem élelmiszer jellegű bérlők esetében. A tulajdonosi stratégiák eltérőek: a legtöbb piacon a helyi fejlesztők dominálnak, míg a nemzetközi szereplők – mint a Saller Group, Immofinanz, CPI, BIG Group és Pradera – több országot lefedő portfóliókat építenek.
Előretekintve, a retail parkok meghatározó szerepet játszanak majd a közép- és kelet-európai fogyasztói és befektetési környezet formálásában. Ahogy a belföldi kereslet erősödik és az EU-integráció tovább halad, a formátum rugalmassága lehetővé teszi, hogy egyszerre szolgáljon közösségi központként a háztartások számára, valamint biztonságos, jövedelmet termelő befektetési eszközként az ingatlanpiaci szereplőknek.
