A világjárvány miatt hazánkban is kiemelt figyelem kíséri az otthoni munkavégzést érintő jogszabályok és bírói gyakorlat alakulását, ugyanakkor
itthon eddig nem volt precedensértékű ügy, és a jogalkotók sem határozták még meg teljes részletességgel az otthoni munkavégzésre vonatkozó munkaügyi szabályokat
– hívja fel a figyelmet Dr. Horváth Gábor, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje. A hazai jogi környezet elemzésére jó alkalmat teremt egy híressé vált németországi eset, és az ahhoz kapcsolódó ítélet. 2018-ban csigolyatörést szenvedett egy home office-ban dolgozó munkavállaló, amikor a lakásán belül a dolgozószobájába menet leesett a csigalépcsőn. A német bíróság munkabalesetnek nyilvánította az ügyet, mert mint megállapították, a munkavállaló csak azért lépett a lépcsőre, hogy megkezdje aznapi munkáját. Ahogy arra dr. Bánki Zoltán, a Kapolyi Ügyvédi Iroda ügyvédje rámutat,
a német szabályok home office esetében a balesetbiztosítást arra is kiterjesztik, ha a mosdóba vagy a konyhába megyünk (mintha egy irodaházban tennénk ugyanezt).
Magyarországon nincs arra vonatkozó egyértelmű szabály, hogy a munkavállaló lakóhelye vagy annak egy része munkahelynek minősül-e: a kérdést minisztériumi tájékoztató, valamint a munkavédelemről szóló törvény egymásnak olykor ellentmondó tartalma alapján lehet megpróbálni tisztázni. Bár a veszélyhelyzet idején törvényi erőre emelkedtek olyan intézkedések, amelyek a távmunka feltételeit igyekeztek megkönnyíteni, és amelyek értelmében a munkavégzés helye a munkavédelmi előírások betartásával szabadon megválasztható, ez a törvényi módosítás egyelőre nem lépett hatályba. Dr. Horváth Gábor szerint több jogszabály áttekintése alapján
távmunkavégzés esetén a tipikus esetben a dolgozószoba, a nappali, a hálószoba, az étkező vagy éppen a konyha teljes területe minősülhet munkahelynek, és várhatóan nem fogják a jogalkalmazók az egész lakást munkahelynek tekinteni.
Ennek alapján nálunk tehát jelenleg kevés esély lenne a németországi ítéletre. A szakértő ugyanakkor fontosnak tartja, hogy hosszú távon – akár az említett külföldi, precedensértékű ügyek vizsgálatával – egységesebb hazai szabályozás alakuljon ki a home office területén, és érdemes lenne azokat az eseteket is megvizsgálni, amikor a munkavállaló nem az otthonából, hanem például közösségi térből (coworking, kávézó) dolgozik.
I Forrás: figyelo.hu
