Március 10-én, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége Északi Régiójának ülésén, a Lifestyle Hotel Mátrában nyoma sem volt pániknak vagy kétségbeesésnek, de az egész program nem szólt – s nem is szólhatott – másról, mint a koronavírus-járvány várható, vagy még láthatatlan hatásáról.
Ivacs Lajos régióvezető megnyitója után, a megszokott protokoll szerint, egymás után szólaltak meg a jelenlévő szállodák képviselői. Az egri Hotel Korona (Micski Mariann), az ugyancsak egri Eger & Park Hotel (Harmati Judit), a lillafüredi Hunguest Hotel Palota (Borda Krisztina), a miskolci, illetve miskolctapolcai Kikelet Club Hotel és Calimbra Wellness Hotel (Bencze Csilla), az alsópetényi Prónay Kastély (Görög Rudolf), a hollókői Castellum Hotel (Amberg Dóra), a miskolctapolcai Bástya Hotel (Bihari Donát), a gyöngyösi Hotel Opál (Holma Rita), valamint a házigazda, a mátraházi Lifestyle Hotel Mátra (Ivacs Lajos) egybehangzó értékelése szerint 2019 kiemelkedően sikeres év volt. Sőt, 2020 első két hónapja is rekordévet ígért. Márciusban azonban minden megváltozott a koronavírustól való félelem hatására.
A belföldiek sem mentik meg a szezont
Igaz ugyan, hogy a régióban döntő szerepe van a belföldi vendégkörnek, mégis, ebben az országrészben is komolyan megérzik a külföldiek foglalásainak visszamondását.
Vélhetően a belföldi vendégkör sem menti meg a szezont, mert sorra mondják le a befoglalt konferenciákat és céges rendezvényeket, továbbá az egyéniek is elkezdték átfoglalni, illetve lemondani a rendelésüket.
A belföldi egyéni vendégekkel keserű tapasztalat, hogy a helyzetet kihasználva – tisztelet a kivételnek – megpróbálnak minimális veszteséggel foglalásokat lemondani, majd egy későbbi időpontra jóval kedvezőbb áron befoglalni.
Nem bíznak sikeres szezonban azok a szállodák sem, amelyeknél meghatározó az üzleti utazók aránya, hiszen ezek a vendégek is eltűnhetnek abban a pillanatban, amikor – döntő részben a nyugat-európai földrészen bejegyzett – anyavállalataiknál korlátozzák, vagy leállítják a külföldi utazásokat.
Néhány szálloda képviselője már arról is beszélt, hogy azonnal felfüggesztik a külső, bérelt munkaerő foglalkoztatását, saját dolgozóikat pedig arra ösztönzik, vegyenek ki szabadságot a gyér forgalmú időszakban.
A szállodák képviselőinek aligha tudtak vigaszt nyújtani a megjelent társult tagok, amelyek vezetői aggódhatnak a szorult helyzetbe kerülő szállodák elmaradó rendelései miatt.
Ennek ellenére szép számban jelentek meg a társult tagok, közöttük az ASSUR, a Kärcher Hungaria, az Alex Bútor, a Caffé Service, a Clever IT, a
Coffee & Drink Systems, a Hotel Interactive, az ice ’n’ go!, az Invitech, az IPSO Loundry Partner, a JAB Anstoetz, a Metro, a Polizo / Electrolux, a Progast, a Rauch, a t*mix 2003, a Tork, a Wall Concept és a Zsoldos Pálinka Manufaktúra képviselői.
Protokoll és a vendég iránti felelősség
A régióülés első szakmai előadója Micski Marianna volt, aki, ezúttal nem szállodaigazgatóként, hanem protokollszakértőként szólt a megjelentekhez.
Micski Mariann aktív részvételre hívta a szállodásokat az üzleti protokoll kérdéskörében
nteraktív, kvízjátéknak is beillő előadása során hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a szakma gyakorló képviselőinek körében sem mindig egyértelműek az olyan egyszerűnek tűnő felvetések sem, mint például, hogy „ki köszön előre”, vagy „ki, mikor ajánlhatja fel a tegeződést”, vagy éppen „ki, hogyan szólhat a nem megfelelően öltözködő vendégnek”.
Salamon András, az MSZÉSZ jogi szakértője a koronavírus okozta jogi helyzetekkel foglalkozott. Előadásának nagy része korábban már a turizmus.com-on is napvilágot látott az MSZÉSZ állásfoglalásaként, azonban érdemes kiemelni azt, amire a jelenlévők külön is rákérdeztek, nevezetesen: a személyi adatok védelméhez (GDPR) és a szabad mozgáshoz való jogot felülírja az élet- és egészségvédelem.
A szálláshelyeknek, a többi vendéggel szembeni felelősségük miatt, nemcsak joguk, hanem kötelességük is rákérdezni a bejelentkező vendégnél, nem tud-e koronavírus fertőzésre utaló tünetéről, illetve, hogy mely országokban, régiókban járt a megelőző időszakban? A hatóságoknak pedig joguk van korlátozni az állampolgárok utazását, szabad mozgását.
Hotelstars-változások és más szakmai ügyek
Lukács Attila, az MSZÉSZ szakmai titkára először a Hotelstars-kritériumok várható változásairól beszélt. Elmondta többek között, hogy az immáron 17 európai ország több mint 28 ezer minősített szállodájában elfogadott kritériumokat ötévente korszerűsítik. Most vagyunk egy ötéves ciklus végén, ezért a változásokat várhatóan 2020 márciusában bejelentik, s 2021 januárjától alkalmazzák is.
Várható, hogy az osztálybasorolás során jelenleg alkalmazott 270 kritériumot 247-re csökkentik, miközben az egész rendszer rugalmasabb lesz.
A mostaninál is fontosabb szempont lesz az alváskomfort megítélése. Az 5*-os kategóriát kivéve eltörlik a kötelező ágyméret fogalmát, miközben a jelenleginél szigorúbb előírásokhoz kötik az alvóhely minőségét.
Viszont, a digitális technológiák fejlődését követve, kikerülnek az előírásokból az olyan kategóriák, mint „TV-készülék” vagy „telefon”, s helyettük a „TV-műsorok közvetítésére alkalmas monitorok”, illetve a „belső és külső kommunikációra alkalmas eszközök” kerülnek.
Lukács Attila, az MSZÉSZ szakmai titkára és Ivacs Lajos, az MSZÉSZ Északi Régió vezetője a március 10-i tanácskozás szünetében
Előadásának második részében Lukács Attila az északi régió mutatóval és a szállodai szakma aktualitásaival foglalkozott.
Elmondta, hogy 2018-ról 2019-ra csökkent ugyan a három megyében a minősített szállodák kapacitása (2 százalékkal), ugyanakkor, ezt meghaladó mértékben nőtt a vendégéjszakák száma. Felhívta a figyelmet arra, hogy a régióban, az országos átlagot meghaladóan, a szállodák több mint 64 százaléka rendelkezik Hotelstars minősítéssel.
A szállodás szakma hazai aktualitásai közül kiemelte többek között, hogy
- a turizmus állami irányítása, valamint a szakmai szervezetek folyamatosan figyelik és értékelik a koronavírus miatt kialakuló helyzetet, az MTÜ pedig 1 mrd forintos vis maior alapot hozott létre a károk enyhítésére;
- mostantól a feketegazdaság visszaszorításának érdekében az OTA-k oldalain szereplő szálláshelyeknek kötelező feltüntetniük az NTAK regisztrációs számát;
- sor kerül a panziók, a kempingek és az üdülőházak bevonására az NTAK rendszerébe;
- egyeztetések zajlanak az adóhatósággal, hogy a felszolgálási díj júliustól tervezett adóztatása ne jelentsen visszalépést a vendéglátásban dolgozók legális jövedelmének kigazdálkodásában;
- az immáron 10 éve létező, s a szakma számára rendkívül hasznos Trendriport megújul a gyorsan változó körülmények figyelembevételével.
(Forrás: turizmus.com)