Az egyik legfőbb változásként említette, hogy végre visszatértek a hitelre vásárló vevők az ingatlanpiacra, tavaly ilyenkor ugyanis még erősen visszafogták a forgalmat a magas kamatok. Míg korábban a vevők a vételárnak akár 70-80 százalékát is hitelből finanszírozták, addig tavaly év elején 20-40 százalékos aránnyal találkozott az ingatlanközvetítő. Akkor úgy vélekedett, hogy amennyiben csökkennének a kamatok, az pozitív hatással lenne az ingatlanpiaci forgalomra is.

Ez mostanra bekövetkezett, legalábbis - mint fogalmazott - visszaestek a kamatok “egy megfizethetőbb” szintre, így pedig újra megjelentek az ingatlanpiacon a hitelből vásárlók. A keresletet emellett az is pörgeti, hogy az eddig az állampapírpiacon tartott befektetői pénzek egy része ismét az ingatlanpiacon kerül elhelyezésre. Jelen vannak még itt az állami támogatásokat (Babaváró, CSOK Plusz) kihasználni kívánó érdeklődők is, ugyanakkor számuk némileg elmarad a várttól.

Problémát jelent ugyanakkor, hogy a hirdetési és a valós eladási árak között továbbra is jelentős a különbség, így egyre nehezebb reális áron hirdetett ingatlanokkal találkozni az ingatlanhirdetési portálokon. Pedig az ingatlanközvetítő már tavaly is úgy fogalmazott, hogy a piaci árnál 30-40 százalékkal magasabb hirdetési árakkal találkozhattunk.

A helyzet most sem jobb, amit többek között az okoz, hogy magánszemélyek úgy hirdetnek ezeken a felületeken, hogy a piaci helyzettel egyáltalán nincsenek tisztában, miközben az ingatlan iránti érzelmi kötődésüket is beárazzák - mondta Pagács-Tóth Viktória.

Nyilván nem véletlen, hogy míg tavaly még 2-5 százalékos alkukról beszélt a szakértő, addig most már 8-10 százalékról. Ugyanakkor az a jelenség továbbra is fennáll, hogy sok tulajdonos nem csak túlárazza ingatlanát, hanem jelentősebb alkuba sem hajlandó belemenni, így aztán létre sem jönnek a tranzakciók.

Ez az értékesítési időt tekintve azt jelenti, hogy akár egy-két év is eltelik, amíg egy magánszemély ingatlanos bevonása nélkül el tudja adni az első körben irreálisan magas áron kínált lakását. Ezzel szemben, ha egy ingatlanközvetítő szaktudása révén sikerül reálisan beárazni az ingatlant, illetve ő is közreműködik az eladásban, akkor átlagosan egy fél évet lehet számítani a sikeres eladásra.

Amit egyébként továbbra is a leggyorsabban el lehet adni, azok az újszerű ingatlanok, illetve a kisebb, kétszobás lakások. Ezeket keresik a legtöbben, de a nagyobb nappali plusz három hálószobás lakásokra is van kereslet, ahogy a panelek iránt is érdeklődnek azért a vevők.

Utóbbiak esetében most 700 ezer forintnál járnak az eladási négyzetméterárak, míg a használt téglaépítésű lakások 800 ezer forintos négyzetméterárakon kelnek el. Ezzel szemben az újépítésű ingatlanokért 1,2-1,7 milliós négyzetméterárat is ki kell fizetni.

A befektetőkről érdemes tudni, hogy ők inkább a felújítandó lakásokat preferálják, valamint természetesen az újépítésű ingatlanok piacán aktívak: ezeket a lakásokat még tervezőasztalról vásárolták meg. A külföldiek most már nem csak az eladói oldalon vannak jelen, hanem ismét felbukkantak vevőként is, azonban sokkal kritikusabbak az ingatlanokkal kapcsolatban, mint a hazai vevők, így nem könnyű számukra az eladás.

Aki pedig nem tud vásárolni, az lakást bérel, ugyanakkor a bérleti piacon a tavalyi 140-500 ezer forint körül mozgó bérleti díjak még tovább emelkedtek. Ennek ellenére van kereslet a bérbeadó ingatlanokra, ráadásul a szakértő szerint elsősorban az igényes, jó állapotú bérlakások a keresettek.

I Forrás: Üzleti Hírszerzés