Juhász Attila, az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke hangsúlyozta, hogy a nagy számú építőanyag-kereskedő vállalkozás munkájával az építési termékekkel való ellátás biztonsága garantálható.

„Az építőanyag gyártóknál hatványozottan érződik a visszaesés, mely egyre nagyobb nyomást gyakorol a vállalatokra. Komoly döntésekre kényszerülnek, mint például szakképzett munkaerő elbocsátása, műszakok leállítása, vagy akár gyárbezárások. Fellélegzést egy energetikai felújításokat célzó program elindítása jelentene” - hangsúlyozta Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) keretein belül nemrég megalakult Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozat megfogalmazott céljai között szerepel a magyar építőanyag-kereskedelmi és -forgalmazási tevékenység folyamatos helyzetértékelése, felmérés a piaci viszonyokról.

A Tagozat 150 építőanyag-kereskedelmi vállalkozás megkérdezésével feltérképezte, milyen várakozásokkal tekintenek az építőanyag és építési termék-kereskedelem szereplői 2023. II. félévére a piac változásainak tükrében.
A felmérésben részt vevő vállalkozások működési helyszíne az ország területi eloszlását illetően arányos volt, minden régió képviselteti magát.

Jövedelmezőség

A válaszadók nettó árbevétele 2022. évben az előző évhez képest még növekedést mutatott, azonban a piac erőteljes szűkülésével párhuzamosan, a magas inflációs környezetben a 2023. évre erőteljes csökkenésre számítanak.
Az árbevételarányos jövedelmezőség a cégek közel felénél 5-10% közötti értéket mutat 2022. évre vonatkozóan, azonban 2023. évet illetően már igencsak borúlátóak a cégek, a válaszadók 86%-a jövedelmezőségük romlásával kalkulál.

Üzletvitel

A napi ügymenetet leginkább akadályozó tényezőként a megrendelések hiányát jelölték meg, de a válaszadók több mint fele szerint nehézséget okoz a magas infláció, a konkurencia, az árverseny és a gazdasági szabályozók gyors változása is.

Megfogalmazásra került ezen kívül a kamatkörnyezet kedvezőtlen változása, támogatások számának, mértékének jelentős csökkenése.

A felmérés kitért az ellátási lánc biztonságára is. A kereskedők, válaszaik szerint az év első felében jellemzően nem tapasztaltak az építőanyagok, -nyersanyagok területén beszerzési nehézséget.
Azok a válaszadók, akik a kérdésre igennel válaszoltak, a cementet, bizonyos speciális hőszigetelő anyagokat, téglafajtákat említettek.

Árak, költségek változása

Az árváltozások tekintetében a válaszok alapján elmondható, hogy az építőanyagok, építési termékek ára a második félévben várhatóan csökkenni fog. Átlagosan a csökkenés kismértékű, a várakozások alapján százalékosan egyszámjegyű értéket képvisel. A legnagyobb mértékben az EPS (polisztirol) szigetelőanyagok, valamint a betonacélok tekintetében, a legkisebb mértékű árváltozásra a festékanyagok, a cement és a gipszkarton esetében számítanak a piaci szereplők.

A válaszadó vállalkozások költségeik emelkedésére számítanak mind az energia, mind a banki költségek területén, egyedüli szerény mértékű költség csökkenésre a szállítási díjak esetében számítanak, melynek egyik oka a jelentős építőanyag-forgalom visszaesésből adódó szállítmányozási piacon tapasztalható fokozódó versenyhelyzet.
2023. évben az építőanyag-kereskedelmi vállalkozások a 2022. évihez képest átlagosan 8,3% béremeléssel kalkulálnak.
A felmérésből is jól látszik, hogy a cégek az inflációnál kisebb mértékben növelik a béreket 2023-ban. Országos átlagban 12%-os bérfejlesztéssel számolnak a vállalkozások, legkisebb mértékben Budapesten, 8,7%-kal. A bérek nagyobb intenzitású, 13,6 %-os emelése elsősorban a nyugat-dunántúli régióban működő kereskedéseknél tapasztalható. A bérek ilyen szintű emelkedése a KSH által publikált, nemzetgazdasági szinthez képest alacsonyabb. Várhatóan ez lesz az első olyan üzleti év, ahol a reálbérek tekintetében csökkenés fog bekövetkezni, a korábbi néhány évvel ellentétben.

Finanszírozás

Az építőanyag-kereskedők a működésüket leginkább a banki hitelek, illetve különböző lízingkonstrukciók igénybevételével tették gördülékenyebbé. Felelős munkáltatóként azonban a közeljövőben, a munkaerő megtartása érdekében előtérbe kerülnek a vissza nem térítendő támogatások, elsősorban a munkahelymegtartó állami támogatások felé fordulnak. Teszik ezt annak fényében, hogy a válaszadók kétharmada szerint romlott a fizetési fegyelem az elmúlt fél évben.

Munkaerő

A piacon tapasztalható forgalomcsökkenés magában hordozza a munkatársi létszám változását. A válaszadók egyharmada jelezte, hogy dolgozóitól kénytelen megválni, és mindösszesen a válaszadók 8%-a tervez létszámnövekedéssel.

A vállalkozások több mint kétharmada úgy látja, hogy a munkaerőpiacon a korábbiakhoz hasonlóan, vagy könnyebben találnak szakképzett munkaerőt, így azok a cégek, amelyek a létszám emelésével vagy minőségi cserével kalkulálnak, vélhetően megtalálják számításukat.

A piacszűkülés időszakában a szereplők a munkaerő-megtartása mellett részben a dolgozóikfejlesztésével, digitális felkészítésével készülnek fel a jövő kihívásaira. A korábbi évhez képest a cégek mind a munkavállalók, mind a menedzsment képzésére nagyobb figyelmet kívánnak fordítani.

Kilátások

Az állami beruházások elhalasztása, a piac megtorpanása az építési ágazat értékláncának minden szereplőjét, így az építőanyagkereskedőket is érzékenyen érinti.

A veszteségek csökkentése érdekében a legtöbb kereskedő cég egyrészt az energiatakarékosságot tartja szem előtt, másrészt a termékek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások bővítésében, a digitalizáció rohamos fejlődésével párhuzamosan a digitális értékesítés támogató rendszerek, valamint az internetes értékesítés fejlesztésében látja a kiutat.

A válaszadók többségének megítélése szerint az új Építészeti törvény tervezetében megfogalmazott Nemzeti Építőanyag Kereskedelmi Hálózat („nemzeti tüzép”) bevezetése negatívan befolyásolná majd jövőbeni működésüket. Az építési termékek ellátásbiztonságát képesek megoldani pótlólagos állami hálózat működtetése nélkül. Bizakodnak a kormány kedvező kamatozású, a lakásépítést fellendítő, lakásfelújítási kedvet ösztönző program keresletkiegyensúlyozó kialakításában. Ezek a kedvező kamatozású, energiahatékonyságot javító felújításra fordítható, hazai építőanyagok beépítését szorgalmazó hitellehetőségek, illetve az infláció csökkenése lehetnek azok a tényezők, melyek nyugvópontra helyezhetik az építőanyag-kereskedelmi piaci viszonyokat a következő szűkülő időszakban.

„Az építőanyag-gyártók hasonlóan nehéz helyzetben vannak, és sürgős intézkedésekre van szükség a munkahelyek megőrzése és a termelés fenntartása érdekében. Egy új energetikai felújításokat támogató program, melyről már Lantos Csaba energiaügyi miniszter úr is beszélt, nem csak az építőiparban, hanem az egész gazdaságban pozitív változásokat hozhatna. Bizakodóak vagyunk, hogy ez még a nyáron elindulhat” – mondta Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke.

Továbbá megemlítette, hogy a hazai gázfelhasználás megközelíti a 10 milliárd m3-t éves szinten. Ebből az önálló mérőórával rendelkező lakóingatlanok egy átlagos télen kb. 3 milliárd m3 gázt fogyasztanak el, melynek 70%-a fűtési célú felhasználás, 30%-a használati melegvíz előállítását és a főzést szolgálja. A lakossági gázfogyasztás következményei érintik mind a gazdaságot, mind pedig a környezetet. Egy energetikai felújítást célzó program hosszú távon költségmegtakarítást eredményezne mind a lakosság, mind pedig az államháztartás számára. A többletköltségek jelentős részét jelenleg a magyar államkassza a Rezsivédelmi Alapból finanszírozza. Emellett a lakossági gázfogyasztás csökkentése hozzájárulna az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és a fenntartható fejlődés elősegítéséhez is, mely az Európai Unió egyik legfőbb kihívása napjainkban. A program mérsékelné az építési ágazat ciklikusságának mélységét.

Üzletvitel

A napi ügymenetet leginkább akadályozó tényezőként a megrendelések hiányát jelölték meg, de a válaszadók több mint fele szerint nehézséget okoz a magas infláció, a konkurencia, az árverseny és a gazdasági szabályozók gyors változása is.

Mi akadályozza a cég üzleti tevékenységét?

Megfogalmazásra került ezen kívül a kamatkörnyezet kedvezőtlen változása, támogatások számának, mértékének jelentős csökkenése.

A felmérés kitért az ellátási lánc biztonságára is. A kereskedők, válaszaik szerint az év első felében jellemzően nem tapasztaltak az építőanyagok, -nyersanyagok területén beszerzési nehézséget.

Azok a válaszadók, akik a kérdésre igennel válaszoltak, a cementet, bizonyos speciális hőszigetelő anyagokat, téglafajtákat említettek.

Árak, költségek változása

Az árváltozások tekintetében a válaszok alapján elmondható, hogy az építőanyagok, építési termékek ára a második félévben várhatóan csökkenni fog. Átlagosan a csökkenés kismértékű, a várakozások alapján százalékosan egyszámjegyű értéket képvisel. A legnagyobb mértékben az EPS (polisztirol) szigetelőanyagok, valamint a betonacélok tekintetében, a legkisebb mértékű árváltozásra a festékanyagok, a cement és a gipszkarton esetében számítanak a piaci szereplők.

A válaszadó vállalkozások költségeik emelkedésére számítanak mind az energia, mind a banki költségek területén, egyedüli szerény mértékű költség csökkenésre a szállítási díjak esetében számítanak, melynek egyik oka a jelentős építőanyag-forgalom visszaesésből adódó szállítmányozási piacon tapasztalható fokozódó versenyhelyzet.

2023. évben az építőanyag-kereskedelmi vállalkozások a 2022. évihez képest átlagosan 8,3% béremeléssel kalkulálnak.

A felmérésből is jól látszik, hogy a cégek az inflációnál kisebb mértékben növelik a béreket 2023-ban. Országos átlagban 12%-os bérfejlesztéssel számolnak a vállalkozások, legkisebb mértékben Budapesten, 8,7%-kal. A bérek nagyobb intenzitású, 13,6 %-os emelése elsősorban a nyugat-dunántúli régióban működő kereskedéseknél tapasztalható. A bérek ilyen szintű emelkedése a KSH által publikált, nemzetgazdasági szinthez képest alacsonyabb. Várhatóan ez lesz az első olyan üzleti év, ahol a reálbérek tekintetében csökkenés fog bekövetkezni, a korábbi néhány évvel ellentétben.

Finanszírozás

Az építőanyag-kereskedők a működésüket leginkább a banki hitelek, illetve különböző lízingkonstrukciók igénybevételével tették gördülékenyebbé. Felelős munkáltatóként azonban a közeljövőben, a munkaerő megtartása érdekében előtérbe kerülnek a vissza nem térítendő támogatások, elsősorban a munkahelymegtartó állami támogatások felé fordulnak. Teszik ezt annak fényében, hogy a válaszadók kétharmada szerint romlott a fizetési fegyelem az elmúlt fél évben.

Munkaerő

A piacon tapasztalható forgalomcsökkenés magában hordozza a munkatársi létszám változását. A válaszadók egyharmada jelezte, hogy dolgozóitól kénytelen megválni, és mindösszesen a válaszadók 8%-a tervez létszámnövekedéssel.

A vállalkozások több mint kétharmada úgy látja, hogy a munkaerőpiacon a korábbiakhoz hasonlóan, vagy könnyebben találnak szakképzett munkaerőt, így azok a cégek, amelyek a létszám emelésével vagy minőségi cserével kalkulálnak, vélhetően megtalálják számításukat.

A piacszűkülés időszakában a szereplők a munkaerő-megtartása mellett részben a dolgozóik fejlesztésével, digitális felkészítésével készülnek fel a jövő kihívásaira. A korábbi évhez képest a cégek mind a munkavállalók, mind a menedzsment képzésére nagyobb figyelmet kívánnak fordítani.

Kilátások

Az állami beruházások elhalasztása, a piac megtorpanása az építési ágazat értékláncának minden szereplőjét, így az építőanyagkereskedőket is érzékenyen érinti.

A veszteségek csökkentése érdekében a legtöbb kereskedő cég egyrészt az energiatakarékosságot tartja szem előtt, másrészt a termékek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások bővítésében, a digitalizáció rohamos fejlődésével párhuzamosan a digitális értékesítés támogató rendszerek, valamint az internetes értékesítés fejlesztésében látja a kiutat.

A válaszadók többségének megítélése szerint az új Építészeti törvény tervezetében megfogalmazott Nemzeti Építőanyag Kereskedelmi Hálózat („nemzeti tüzép”) bevezetése negatívan befolyásolná majd jövőbeni működésüket. Az építési termékek ellátásbiztonságát képesek megoldani pótlólagos állami hálózat működtetése nélkül. Bizakodnak a kormány kedvező kamatozású, a lakásépítést fellendítő, lakásfelújítási kedvet ösztönző program keresletkiegyensúlyozó kialakításában. Ezek a kedvező kamatozású, energiahatékonyságot javító felújításra fordítható, hazai építőanyagok beépítését szorgalmazó hitellehetőségek, illetve az infláció csökkenése lehetnek azok a tényezők, melyek nyugvópontra helyezhetik az építőanyag-kereskedelmi piaci viszonyokat a következő szűkülő időszakban.

"Az építőanyag-gyártók hasonlóan nehéz helyzetben vannak, és sürgős intézkedésekre van szükség a munkahelyek megőrzése és a termelés fenntartása érdekében. Egy új energetikai felújításokat támogató program, melyről már Lantos Csaba energiaügyi miniszter úr is beszélt, nem csak az építőiparban, hanem az egész gazdaságban pozitív változásokat hozhatna. Bizakodóak vagyunk, hogy ez még a nyáron elindulhat" – mondta Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke.

Továbbá megemlítette, hogy a hazai gázfelhasználás n. Ebből az önálló mérőórával rendelkező lakóingatlanok egy átlagos télen kb. 3 milliárd m3 gázt fogyasztanak el, melynek 70%-a fűtési célú felhasználás, 30%-a használati melegvíz előállítását és a főzést szolgálja. A lakossági gázfogyasztás következményei érintik mind a gazdaságot, mind pedig a környezetet. Egy energetikai felújítást célzó progrmegközelíti a 10 milliárd m3-t éves szinteam hosszú távon költségmegtakarítást eredményezne mind a lakosság, mind pedig az államháztartás számára. A többletköltségek jelentős részét jelenleg a magyar államkassza a Rezsivédelmi Alapból finanszírozza. Emellett a lakossági gázfogyasztás csökkentése hozzájárulna az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és a fenntartható fejlődés elősegítéséhez is, mely az Európai Unió egyik legfőbb kihívása napjainkban. A program mérsékelné az építési ágazat ciklikusságának mélységét.

I Forrás: Üzleti Hírszerzés