A rendelet értelmében az építőanyag-árak növekedését például a kavics, sóder, cement, vasáru, fa fűrészáru, kőzetgyapot kivitelének ellenőrzésével és szükség esetén korlátozásával szeretnék első lépésként visszaszorítani.
A fűrészáru bekerülése a rendeletbe úgy tűnik előrehozott intézkedés, mivel csak későbbre ígérte a kormány, most azonban már a 4407-es vámtarifaszámmal jelzett fűrészelt fatermékek köre is bejelentéskötelessé vált. (Azaz a „Hosszában fűrészelt vagy szélezett, vágott vagy hántolt 6 mm-nél vastagabb fa, gyalulva, csiszolva vagy végillesztéssel összeállítva is” – tehát a gerenda, szarufa, deszka, léc, padló, ragasztott gerenda is ide tartozik, erősítette meg egy fatelep.)
A 2021. július 24-től hatályos kormányrendelet szerint mostantól ez az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál (ITM) történő regisztráció, azaz bejelentés visszaigazolása után értékesíthető exportcélra. A bejelentést a minisztérium vezetői vizsgálják meg, és adnak maximum 10 napon belül engedélyt a bejelentett termékek kivitelére. Amennyiben nem engedélyezik, a magyar állam igényét jelzik vissza, és megveszik. A bejelentés vagy engedély nélküli termék kivitelét a rendőrség és a vámőrség megakadályozhatja, a terméket lefoglalhatja, és 5 millió forintig bírságolhatja az exportáló vállalatot.
A bejelentési kötelezettség nem építőipari termékek esetén is fennáll, ám ez esetben elég egy egyszerűsített bejelentés, hogy nem tartozik az exportálandó termék a korlátozás alá eső termékek közé – áll az ITM honlapján megjelent kitöltési útmutatóban. Könnyítés, hogy a szállítást végző jármű adatait és a határátkelőt nem kell megadni, a kivitel napja helyett pedig időszak is megjelölhető, amelynek utolsó napja legkésőbb 2021. szeptember 30. Ez után más jellegű szabályozás várható a kormány bejelentése alapján. A bejelentés elektronikusan is benyújtható az epapir.gov.hu oldalán.
A Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület abban bízik, hogy „az exportkorlátozást célzó kormányzati intézkedések csökkentik majd a piaci hiányjelenségeket az acél- faipari, és egyéb termékkörökben”. A korlátozás alá eső termékek meghatározásakor ugyanakkor fontosnak tartják, hogy „valóban csak a hiányjelenségekkel terhelt területekre vonatkozzon az állami beavatkozás, ellenkező esetben a kivitel túlzott korlátozása a hazai GDP-t, és az exportot is csökkentené”. Az egyesület elnöke, Wiesinger Raimund a rendelet megjelenését követően aggályát fejezte ki, hogy több hazai piacra termelő cég kénytelen lesz korlátozni, vagy elállni az exporttevékenységtől, mivel olyan termékek is felkerültek a listára, amelyek kivitele nem az építőiparhoz kapcsolódik. Mivel a korlátozásokra a GVH és a fogyasztóvédelem is külön odafigyel, a jogszabály pedig nagyon széles körű adatközlést ír elő, köztük elég nehezen teljesíthetőket is, több piaci szereplő attól tart, hogy akkor is szankcionálhatják, ha körültekintően jár el. Ezért többen várják a rendelet szakmai szempontok alapján történő javítását, módosítását, amire eddig is volt példa, illetve kivárják a kormány uniós kérelmének elbírálásáig, amely októberben várható.